Pedagógiai Program 2015/16

PEDAGÓGIAI PROGRAM

                                                                                                                                            

2015.

 

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalom

BEVEZETŐ.. 5

1.Az iskola bemutatása. 5

1.1. Az iskola rövid története. 5

1.2. Az iskola helye és helyzete a településen belül 6

1.2.1. Az iskola közvetlen szociális környezete. 6

1.2.2. Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata. 7

2.Intézményi adatok. 8

2.1. Az iskolai munka feltételei 8

2.1.1 Személyi feltételek. 8

2.1.2. Tárgyi feltételek. 8

2.1.3. A tanulói közösség összetétele, helyzete. 9

2.1.3. Az iskola kapcsolata a fenntartóval 9

2.2. Az iskola hagyományai 9

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE.. 12

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 14

1.1.Pedagógiai alapelvek. 14

1.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai 14

1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 15

1.3.1. Rugalmasság, változásra való képesség. 16

1.3.2. Elkötelezettség, csapatmunka. 16

1.3.3. Beszámoltatás, beszámoltathatóság. 16

1.3.4. Fegyelem.. 17

2. Személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 17

3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok. 18

3.1.Alapfogalmak: 18

3.2. Egészségnevelés. 19

3.2.1.Az egészségnevelés célja. 19

3.2.2.  Az egészségnevelés feladatai 19

3.2.3. Az egészségnevelés területei 19

3.3.  Az egészségnevelés színterei 20

3.3.1. Tanítási órákon. 20

3.3.2. Egészségnevelés tanórán kívül 20

4. A Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 21

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 22

5.1. A pedagógusok alapvető feladatai 22

5.1.1. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás. 23

5.1.2.  A tehetséges tanulók gondozása. 24

5.1.3.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. 24

5.1.4. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. 25

5.1.5.  Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 25

5.1.6.  Munkafegyelem, a munkához való viszony. 26

5.1.7. Egyéb tevékenységek. 26

5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 29

5.3.Az osztályfőnöki munka tervezése. 31

5.4. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról 32

6. Kiemelt figyelmet igényelő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 33

6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók. 33

6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek. 34

6.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: 35

6.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek  36

6.5. A gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. 36

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. 37

8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok- a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 39

8.1. Az iskola közösségeinek együttműködése. 39

8.1.1.Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése. 39

8.1.2.A szakmai munkaközösségek együttműködése. 40

8.1.3.A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése. 40

8.2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése. 41

8.3. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel: 43

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 46

9.1. Osztályozó vizsgák. 46

9.2. Pótló vizsga. 46

9.3. Javítóvizsga. 47

9.4. Vizsgatárgyak. 47

10.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 49

11.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv. 50

HELYI TANTERV.. 53

1.Tantervek, a választott kerettanterv megnevezése. 53

1.2.A szabadon tervezhető kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. 57

1.2.1. A szabadon tervezhető kötelező tanórai foglalkozások tananyaga. 58

2.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 58

2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. 58

2.1.1. Iskolaotthonos nevelés és oktatás. 59

2.2.  A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. 63

2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. 64

2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása. 65

3.Mindennapos testnevelés. 65

4.A választható tantárgyak, foglalkozások. 66

5.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 66

6.Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek. 67

6.1.Projektoktatás. 67

7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 70

8.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 71

8.1. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzésének módja. 72

8.2.A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: 72

9.A tanulók tanulmányi munkájának, írásban, szóban vagy gyakorlatban  történő ellenőrzési és  értékelési módja, magatartásának és szorgalmának minősítésének elve. 73

9.1 A tanulók tanulmányi munkájának, írásban, szóban vagy gyakorlatban  történő ellenőrzési és  értékelési módja  73

9.2. A magatartás és szorgalom minősítésének elve. 76

10.Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje  82

10.1.A szóbeli felelet kritériumai 82

A szóbeli felelet korlátai 82

10.2.Az írásbeli felelet kritériumai 83

Rendje és korlátai 83

11.A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. 85

11.1.Az iskolai jutalmazás formái 85

11.2. Az iskolai büntetés formái 86

12 . Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása  89

12.1. Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészülés jelentősége, rendeltetése. 89

12.2. Célja. 89

12.3. Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészülési feladatok meghatározásának elvei 89

13. A tanulók fizikai állapotának mérése. 90

14.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 92

14.1 Az iskola egészségnevelési elvei 92

14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei 95

14.2.1. Erőforrások. 95

14.2.2. Iskolán belüli együttműködés. 96

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések  98

I.A pedagógiai program érvényességi ideje. 98

II.  A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata. 98

III.  A pedagógiai program módosítása. 99

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala. 100

A Pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok. 101

1. sz. melléklet: 103

 

BEVEZETŐ

 

Mottó:

„A 21. századi oktatás lényege egy jó minőségű alaptudás megszerzése valamiben és a konvertálás képességének kialakítása.”

Mérő László

 

1.Az iskola bemutatása

 

1.1. Az iskola rövid története

 

A szervezett iskolai oktatás kezdete településünkön az egyházhoz tartozó kántortanító működéséhez köthető, aki írni és olvasni tanította a diákokat. Kezdetben a plébánián és a kántortanító lakásán, majd a községházán folyt a tanítás.

1909-től 1948-ig keresztes nővérek kerültek a faluba a lányok nevelésére, a fiúkkal továbbra is a kántortanító, illetve világi tanítók foglalkoztak.

1940-ben épült fel a Dózsa György úti iskola három tanterme (2-4. tanterem), amely az 1950-es államosításkor a Római Katolikus Egyháztól a Községi Tanács kezelésébe került.

1960-ban a Községi Tanács udvara felőli területen öt tanteremmel (5-9. terem) bővítették az iskolát, melynek ekkor 550 tanulója és 23 nevelője volt.

1968-ban a váci Mezőgazdasági Szakközépiskola kihelyezett tagozata kezdte meg működését az intézményben, és adott szakmai végzettséget és érettségit az esti iskolán végzett felnőtteknek.

1978-ban az iskola négy új tanteremmel és egy nevelői szobával gazdagodott a „Becsal” (Temető úti alsó iskola) épület átalakításának eredményeként.

1986-ban az 1960-ban átadott épületrészre emeletet építettek (10-15. tanterem)

1994-ben megépült az iskola épületéhez szervesen kapcsolódó sportcsarnok, művelődési ház és községi könyvtár.

1995-ben zenei szakkör indult az iskolában, majd 1996-tól a dányi iskola kihelyezett tagozataként, 1997-től önálló zeneiskolaként, azaz többcélú intézményként működött az iskola, amely közben felvette Kossuth Lajos nevét. (Kossuth Lajos Általános Iskola és Zeneiskola)

2006-ban az iskola emeleti részére új szintet építettek, négy új tanteremmel, egy számítástechnika teremmel és egy logopédiai szobával (16-21. tanterem). Új bejárat és lépcsőház nyílt a művelődési ház parkolója felőli oldalon. A földszinten és az első emeleten a vizesblokk felújításra került.

A 2006-07. tanévben a Temető úti iskolában már csak első évfolyamos diákok tanultak. A Temető úti iskola egyik tanteremnek alkalmatlan helyiségéből tornaszoba lett.

A fenntartó, Kóka Község Önkormányzata 2007 májusában döntött az alapfokú művészetoktatási intézmény és a gyógypedagógiai tagozat megszüntetéséről. 2007. június 19-től iskolánk új neve: Kossuth Lajos Általános Iskola.

A 2007-08. tanévtől oktatás csak a Dózsa György úti épületben folyik.

2013. január 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

 

1.2. Az iskola helye és helyzete a településen belül

 

A településen egy óvoda és egy iskola működik. A bevándorlásnak és a születésszám alakulásának köszönhetően az iskola gyermeklétszáma évek óta 370-380 fő között stagnál. Egyetlen általános iskolaként az oktatás-nevelés megszervezése, a különféle szociális hátterű családok elvárásainak egységes szemléletű megközelítése sok nehézséggel jár.

 

1.2.1. Az iskola közvetlen szociális környezete

 

Tanulóink falusi, családias környezetből járnak az iskolába. A nagycsaládok száma viszonylag magas.

Beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is

 

1.2.2. Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata

 

Iskolánk tartalmas, jól működő, egymás véleményét tiszteletben tartó, korrekt kapcsolatok kiépítésére törekszik.

A szülői munkaközösséggel szoros a kapcsolatunk. Számítunk a szülők építő észrevételeire. Az oktatást érintő kérdésekben kikérjük a szülők véleményét. Májusban összevont szülői értekezleten adunk tájékoztatást terveinkről, értékeljük, elemezzük az elvégzett munkát, az előttünk álló feladatokat.

Az óvodával látogatjuk egymás rendezvényeit. Az elsős diákok osztályba sorolásánál kikérjük az óvodapedagógusok véleményét. Gondjainkat, problémáinkat nyíltan, őszintén beszéljük meg. Törekszünk egymás munkájának segítésére.

A Gyermekjóléti – és Családsegítő Szolgálattal az együttműködést még tovább kell szélesítenünk. Diákjainkat érintő kérdésekben, döntések előtt a családsegítő szakembereinek véleményét is kikérjük. A problémák megoldására évek óta használjuk a Jelzőrendszert.

Római Katolikus Egyház plébánosa rendszeresen meghívást kap az iskolai rendezvényekre. A hittanóráknak nemcsak helyet ad az iskola, de a hitoktatókkal való együttműködésre is törekszünk.

A művelődési házban működő községi könyvtárral közösen szervezünk programokat, könyvtárismereti órákat.  Gyűjtőköre és kézikönyvtári állománya kiegészíti az iskola könyvtárát. Igyekszünk egymás munkáját segíteni.

Az épület fenntartásával, működtetésével Kóka Község Önkormányzatával tartunk jó kapcsolatot. Büszkén mondhatjuk, mindenben számíthatunk segítségére.

Közösen szervezünk programokat tehetséges tanulóinknak a Tehetségponttal.

 

2.Intézményi adatok

2.1. Az iskolai munka feltételei

2.1.1 Személyi feltételek

 

Az iskolában dolgozó pedagógusok száma: 28 fő. Valamennyien jól képzettek, nevelő-oktató tevékenységükben, módszereikben megfelelnek a tanulók és a szülők által támasztott elvárásoknak. A szakmai munkát szakmai közösségek segítik. Iskolánkban 4 szakmai munkaközösség működik:

            - felsős munkaközösség

            - alsós (tanítói) munkaközösség

-         minőségfejlesztés munkaközössége

-         reál munkaközösség

Az oktató-nevelő munkát pedagógiai asszisztens, iskolatitkár segíti.

 

2.1.2. Tárgyi feltételek

 

Az intézmény egy épületből áll, melyben 18 tanterem, 1 informatika-terem, 2 csoportszoba van. Iskolánk rendelkezésére áll 8-16 óra között a Berki Krisztián Sportcsarnok.

A szemléltető eszközökkel, berendezési tárgyakkal és egyéb felszerelésekkel az eszközjegyzékben meghatározottak alapján rendelkezünk. A tantermek, mellékhelyiségek berendezése megfelelő, a taneszközeink, szemléltető eszközeink folyamatos fejlesztése szükséges.

A hiányzó felszerelések pótlását pályázati úton és az adventi vásár bevételéből igyekszünk pótolni.

Szükséges a jelenlegi iskolai étkező fejlesztése.

 

2.1.3. A tanulói közösség összetétele, helyzete

 

Iskolánkban a tanulók száma 350-390 fő között változik. Az összlétszám 3-7 %-a sajátos nevelési igényű, akiket integráltan oktatunk. A nevelő-oktató munka 8 évfolyamon, 2-2 párhuzamos osztályban folyik.

Tanulóink egy része nehéz szocio-kulturális háttérrel rendelkezik, melyből adódóan pedagógusainkra egyre több nevelési feladat hárul.

Nehézségeink ellenére tanulóink szép eredményeket érnek el a különböző megmérettetések alkalmával.

A beiskolázás aránya intézményünkben jó, szinte minden gyermek továbbtanul, és megállja a helyét új iskolájában. Az eredményes munka jó példája a körzeti, megyei és országos tanulmányi versenyeken nyújtott kiemelkedő teljesítmény. A sport területén elért eredményeinkre is méltán lehetünk büszkék.

 

2.1.3. Az iskola kapcsolata a fenntartóval

 

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ iskolánk fenntartója.

Iskolánk épületének működtetését Kóka Község Önkormányzata vállalta.

 

2.2. Az iskola hagyományai

 

A tanítási időn belül és azon túl is igyekszünk az iskola hagyományait ápolni, és újabb hagyományokat kialakítani, a régi, jól bevált módszereinket bővíteni.

  • Csibeavató:

Elsős kisdiákjaink a tanév kezdése előtt - augusztus utolsó hetében- megismerkednek az iskola épületével, tantermeivel.  A tanító nénikkel töltenek néhány játékos napot. Mondókákat, verseket tanulnak, kreatív ajándéktárgyakat készítenek, megtanulják iskolánk főbb szabályait. Szeptember elsején már bátrabban lépnek a tanulók közé.

  • Tanévnyitó ünnepély:

Hagyományaink szerint a 1. osztályos tanulók készülnek kis műsorral, s egyben bemutatkoznak iskolánk tanulóinak.

  • Giliceavató:

Az ötödikesek avatása a tanév első hónapjában történik. A felső tagozatos tanulók humoros, játékos feladatokat találnak ki, amelyet igyekeznek megoldani a legújabb felsőseink. Aláírás

  • Október 6-án minden évben megemlékezünk az aradi vértanúkról. A műsort a 6. osztályos tanulóink adják. Célunk a nemzeti múlt és a haza iránti tisztelet, szeretet erősítése.
  • Októberben rendezi a diákönkormányzat a hagyományos szüreti mulatságot
  • Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk (8.o). Részt veszünk az emléktábla koszorúzásán.
  • Halottak napja előtt tanítványaink meglátogatják a temetőben az elhunyt nevelőink sírjait.
  • Adventi fogadalom, gyertyagyújtás:

Advent időszakában péntek reggel 745-től kis műsort követően meggyújtjuk adventi gyertyánkat. Minden héten egy fogadalom betartásával készülünk a szeretet ünnepére.

  • December utolsó tanítási napján a diákok karácsonyi előadást tartanak az iskolásoknak. Meghitt hangulatot próbálunk varázsolni tanulóinknak a változatos színpadi produkciókkal, pl. a betlehemes játékkal.
  • Az egyéves társastánc tanításának zárásaként diákjaink a vizsgabálon bemutatják a tanultakat. Hagyományosan a szülőkkel táncolják az első táncot.
  • Februárban rendezzük meg a farsangi bált iskolai szinten.

A gyermekek szinte mindegyike változatos, ötletes jelmezekben szórakozik ezen a délutánon. A Diákönkormányzat finanszírozását támogatja a rendezvény.

·        Március 15. a forradalom és a szabadságharc ünnepe (7.o és az alsó tagozat) Részt veszünk a községi ünnepélyen, szülői felügyelettel kapcsolódunk a  fáklyás felvonuláshoz.

·        Áprilisban megemlékezünk névadónkról és a Föld napjáról osztályfőnöki órák keretében.

·        A költészet napján vers - és prózamondó versenyt szervezünk.

·        A Kossuth-nap/ tavaszi hadjárat keretében rendezvénysorozatot állítunk össze.

·        A madarak és fák napján programot szervezünk.

A Magyar Madártani Egyesület kókai tagjai bemutató gyűrűzésekkel, előadásokkal színesítik programjainkat.

·        Gyermeknapon játékos, szórakoztató programok összeállítására törekszünk.

·        Különböző helyszíneken erdei iskolát szervezünk az önkéntesen jelentkezők részére.

·        Június közepén ballagtatjuk a 8. osztályosokat . A műsort a 7. és 8. osztályosok közösen alakítják ki, a ballagókat a 7. osztályosok búcsúztatják.

·        Ezután kerül sor az éves munka értékelésére a tanévzáró ünnepélyen.

·        A tanév végén a legtöbb osztály 1-2 napos kirándulást szervez az ország különböző helyeire.

·        Az ünnepélyes tanévzáró egyben a nyári szünet kezdete.

·        A szünidőben tanítványaink nyári táborozáson vesznek részt.

·        Augusztusban tartjuk a tankönyvosztást és a javítóvizsgát.

·        Az Arizona program:  keretében lehetőséget biztosítunk a tanórán felbukkanó konfliktus(ok) kezelésére. A cél, hogy kialakítsa a tanulókban a felelősségteljes gondolkodást, segítséget nyújtson a gyerekeknek, a tanároknak, az egész osztálynak az egymás iránti tisztelet kialakításában. A módszer segítségével biztosítottnak látszik a pedagógiai munka folyamatossága, a tanórákon részt vevő diákok megfelelő motivációja, hiszen az előforduló konfliktusok megbeszélése, tisztázása nem a tanórán történik. A program érvényt szerez a tanulni vágyó tanulók jogainak. Az 1. sz. mellékletben megtalálható a program részletes leírása.

·        Gobelinvarrás:

Intézményünk 5. és 6. évfolyamon technika tantárgy keretében gobelinvarrás oktatását, tanítását tűzte ki, s az abban rejlő nevelési- oktatási lehetőségeket kívánja kiaknázni.

A technika tantárgy tanításának keretében alapvető cél, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését szűkebb lakóhelyük, Kóka jellegzetes háziipari tevékenysége, a gobelin iránt. Szerezzenek élményszerű ismereteket, és alakuljon ki bennük a népi kultúra és a nemzeti értékek megbecsülése, tisztelete.

 

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

 

Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen

§  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,

§  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

 

Ezért 2013. szeptember 1-jétől:

§  az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;

§  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni az nevelő-oktató munkát.

 

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV

 

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

 

2013-

2014

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

 

2014-

2015

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

 

2015-

2016

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

 

2016-

2017

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

 
 

 

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:

 

·        2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.

 

·        2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

 

NEVELÉSI PROGRAM

 

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

1.1.Pedagógiai alapelvek

 

·        Intézményünk világos, elérhető célokkal rendelkezik, amelyek hosszú távon a pedagógiai programban, rövidtávon az éves munkatervben tükröződnek.

·        Tanáraink és diákjaink egyaránt megfogalmazzák éves célkitűzéseiket, amelyek mind a szülők, mind az iskolavezetés számra tájékoztatást adnak elképzeléseinkről.

·        A szülőkkel együttműködve, a vallási-, lelkiismereti szabadság figyelembevételével művelt, biztos alaptudással rendelkező, tisztességes, becsületesen gondolkodó, felelősséggel bíró, szabad, fegyelmezett, alkotó, testben-lélekben egészséges embereket akarunk nevelni, akik megfelelő erkölcsi értékekkel rendelkeznek, és ezeknek megfelelően viselkednek.

 

1.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai

 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

 

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

o   Az iskola feladata, hogy felkeltse a tanulókban az önálló ismeretszerzés iránti vágyat.

o   A tanulási folyamat során fejlesztjük gondolkodási képességüket, beszéd-, írás-, olvasáskészségüket, matematikai képességüket, így fokozatosan képesek lesznek az önálló ismeretszerzésre is.

o   Célunk, hogy az oktatás a tanulók egyéni képességeihez igazodva sokszínű, változatos legyen. Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciálásra, a tanulási nehézségek enyhítésére, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.

o   Az iskola a szülőkkel közösen törekszik a kulturált magatartás és viselkedési formák elsajátíttatására. Ápolja a nemzeti értékeket, hagyományokat.

Iskolánk további feladata 8. évfolyamon a továbbtanulás, a sikeres felvételi vizsgák megkönnyítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órák megszervezése.

Az iskolavezetés minden évben elkészíti a céloknak megfelelő munkatervet, amely az iskolai nevelő-oktató munka alapja. A munkatervet – a tanulók és szülők véleményének figyelembe vételével – az igazgató hagyja jóvá.

Éves munkatervvel rendelkeznek a munkaközösségek és a diákönkormányzat is.

A közvetlen nevelő-oktató munka tanári tanmenetekre és osztályfőnöki munkatervekre épül.

 

1.3. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

 

A fentiek elérése érdekében a nevelőtestület tagjai különösen nagy gondot fordítanak a tantárgyukban rejlő nevelési lehetőségek kiaknázására, valamint az osztályfőnöki tevékenység és az intézmény által szervezett igényes szabadidős programok személyiségformáló hatására 

 

1.3.1. Rugalmasság, változásra való képesség

 

Intézményünk rugalmasan képes reagálni minden külső és belső változásra, hatásra, szűkebb és tágabb környezete igényeinek kielégítésére.

 

1.3.2. Elkötelezettség, csapatmunka

 

Céljainkat csak akkor tudjuk megfelelő szinten teljesíteni, amennyiben azonosulni tudunk, ha elkötelezettek vagyunk irántuk. Ezért a célok kialakítása csak közösen, egymással együttműködve történhet. A tanárok, diákok és a szülők közötti együttműködés legfontosabb fórumai:

·      nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések

·      munkaközösségi megbeszélések

·      szülői értekezletek

·      osztályfőnöki órák

·      diákönkormányzati megbeszélések

·      iskolavezetői megbeszélések.

 

1.3.3. Beszámoltatás, beszámoltathatóság

 

Az eredményes munka legfontosabb követelménye, hogy mind az iskola vezetői, munkaközösség-vezetők, megbízott felelősök, osztályfőnökök, pedagógusok, mind a tanulók felelősségteljesen végezzék munkájukat. Ennek érdekében az iskolai élet minden szintjén a vezetők beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

Az igazgató évente kétszer beszámol az iskolai munkáról, a munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök, diákönkormányzatot segítő pedagógusok évente egyszer készítenek beszámolót.

A beszámolók képezik az alapját a különböző szintű értékeléseknek, amelyek visszajelzésként szolgálnak a célkitűzések megerősítéséhez, illetve módosításához.

 

1.3.4. Fegyelem

 

A célok elérésének, a feladatok teljesítésének egyik legfontosabb feltétele a fegyelem. A közösen, önként vállalt rendszabályok betartása és betartatása az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége. A fegyelem megteremtésében jelentős szerepet kap az iskolai diákönkormányzat.

Fontosnak tartjuk a házirend betartását, különös figyelemmel:

·      pontos munkakezdésre,

·      kulturált, udvarias viselkedésre,

·      az iskolai felszerelések védelmére,

·      az alkalomnak megfelelő megjelenésre,

·      a káros szenvedélyektől való tartózkodásra.

 

Munkakultúránkhoz szorosan hozzátartozik a tanórai fegyelem és a házi feladatok igényes elkészítése is.

 

2. Személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak szem előtt tartásával végzett tevékenységünk során kívánjuk elérni, hogy tanulóink:

·        Törekedjenek önmaguk árnyalt és sokoldalú megismerésére, reális önértékelésre. Legyenek tisztában saját képességeikkel és készségeikkel, teljesítőképességük határaival, tehetségükkel és hiányosságaikkal.

·        Ismerjék meg az emberi együttélés szabályait. Tudatosítsák a társas kapcsolatok fontosságát, alakítsák ki az együttműködési készséget. Sajátítsák el a kulturált magatartást és kommunikációt.

·        Legyenek képesek távolabbi céljaikat pillanatnyi érdekeik fölé emelni. Tanulják meg, hogy az ismeretszerzés fáradságos munkát, sok áldozatot és önfegyelmet követel.

·        Legyenek tisztában azzal, hogy felelősek cselekedeteikért, döntéseikért. Becsüljék a munkát, mint értékteremtő tevékenységet, maguk is törekedjenek alkotó munkára. Tartsák tiszteletben mások szellemi és a fizikai alkotó tevékenységét.

·        Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáját, ezen belül az egyénre szabott tanulási módszereket.

·        Ismereteik gyarapítása mellett alakuljon ki bennük az igény a megtanultak önálló alkalmazására, újabb összefüggések felismerésére.

·        Legyenek képesek az egészséges életvitel kialakítására. Használják ki a testedzésre, az egészséges testi fejlődésre nyújtott lehetőségeket, kerüljék a káros szenvedélyeket. Ismerjék meg a betegségek, balesetek elkerülésének és az egészség megőrzésének módozatait. Tanúsítsanak elfogadó magatartást sérült, beteg vagy fogyatékos embertársaik iránt.

 

A problémák (kisebbrendűségi érzés, önbecsülés hiánya, dekoncentráltság, labilitás, kiegyensúlyozatlanság, kapcsolatteremtési zavarok) megoldását kiemelten kezeljük, az egyéni foglalkozások biztosításával, személyes beszélgetések lehetőségeivel igyekszünk segíteni.

 

3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

 

3.1.Alapfogalmak:

Egészség                

§  Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya,

§  alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz,

§  összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt,

§  kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek).

 

Egészségfejlesztés

Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

 

3.2. Egészségnevelés

 

A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.

 

3.2.1.Az egészségnevelés célja

 

Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.

Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása.

 

3.2.2.  Az egészségnevelés feladatai

 

·  szemlélet-formálás,

·  helyes értékrend kialakítása,

·  felvilágosító munka,

·  megelőzés,

·  egészségünk védelme, megóvása.

 

3.2.3. Az egészségnevelés területei

 

·  személyiségfejlesztés,

·  egészséges táplálkozás,

·  káros szenvedélyek elkerülése: alkohol, dohányzás, drog,

·  betegségek megelőzése, ill. felismerése,

·  testkultúra, személyi higiénia kialakítása,

·  szexuális nevelés,

·  a lelki egyensúly megteremtése,

·  a helyes napirend kialakítása,

·  a mozgás igényének kialakítása, mindennapos testmozgás.

 

3.3.  Az egészségnevelés színterei

 

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata.

 

3.3.1. Tanítási órákon

 

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyában megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit, építse be azt a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, testnevelés tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek is segíthetik az egészségnevelést.

Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.

 

3.3.2. Egészségnevelés tanórán kívül

 

·        iskolai sportkörök

·        egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, hallás-és látásvizsgálatok, stb.)

·        egészséges táplálkozásról szóló projektek pl. gyümölcsnap

·        egészségügyi felvilágosító előadások

·        versenyekre való felkészítés (A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget.)

·        évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

·        az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

 

4. A Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

A nevelő-oktató munkában érdekeltek (a tanulók, a tanárok, a szülők) érjék el, hogy tanulóink:

·        Ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát. Legyenek tájékozottak hazánk mindennapi életében, földrajzában, kulturális és tudományos eredményeiben.

·        Becsüljék és ápolják anyanyelvünket, fordítsanak gondot a kulturált nyelvi kifejezésekre.

·        Ápolják településünk, lakókörnyezetünk neves személyiségeinek emlékét.

·        Tárják fel szűkebb lakókörnyezetük hagyományainak kulturális értékeit, őrizzék ezeket a hagyományokat, és legyenek képesek azok továbbadására.

·        Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás.

·        Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a természeti és ember alkotta értékek felismerésére és megőrzésére.

·        Legyenek készek arra, hogy megismerjék és megfontolják mások értékítéletét és szembesítsék azt sajátjukkal.

·        Ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, a kommunikációs kultúrát. Legyenek tisztában azzal, hogy a kommunikáció fogalma nem csupán nyelvi kifejező rendszerrel való érintkezést jelenti, hanem érzelmi kapcsolatteremtést is. Törekedjenek a szóbeli kommunikáció alapvető készségeinek: a meghallgatás (odafigyelés), az érdeklődés, a kérdés és kérés, a meggyőzés, az elismerés és a vitakészség elsajátítására.

·        Legyenek nyitottak a közös európai értékek megismerésére.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat a különböző tanórai és tanórán kívüli feladatokkal összefüggésben határozzuk meg.

 

 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ellátásának szinterei:

§  a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek

§  a tanulói közösségek kialakítása,

§  az ünnepélyek, megemlékezések

§  kapcsolat helyi civil szervezetekkel

 

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

 

5.1. A pedagógusok alapvető feladatai

 

·        A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

·        Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

·        Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

·        Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

·        A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

·        Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

·        Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

·        A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

·        A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

·        Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

·        A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

 

5.1.1. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

 

·        Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

·        A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

·        Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

·        A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.

·        Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

·        A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

·        A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

·        Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

·        A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

5.1.2.  A tehetséges tanulók gondozása

 

·        Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

·        Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

·        Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

·        A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

·        A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

 

5.1.3.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

 

·        Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

·        A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

·        A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

·        Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

 

5.1.4. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

 

·        Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

·        Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

·        Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

·        A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

 

5.1.5.  Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

 

·        Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

·        Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

·        Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

 

5.1.6.  Munkafegyelem, a munkához való viszony

 

·        A munkaköri kötelességek teljesítése.

·        Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

·        Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

·        Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

 

5.1.7. Egyéb tevékenységek

 

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében:

·        Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

·        Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

·        Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

·        Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

 

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

·        Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

·        Továbbképzéseken való részvétel.

·        A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

·        Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

 

Az iskolai munka feltételeinek javítása

·        Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

·        Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

·        Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

·        Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

·        Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

 

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

·        Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

·        Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

·        Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

 

Aktív részvétel a tantestület életében

·        A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

·        Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

·        Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

 

Az iskola képviselete

·        A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

·        Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

·        Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

·        Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

·        Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

·        A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

·        Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

 

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

·        A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

·        Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

·        Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

 

5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

 

·        Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

·        Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

·        Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

·        Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

·        Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

·        Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

·        Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

·        Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

·        Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

·        Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

·        A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

·        Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

·        Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

·        Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

·        A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

·        Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

·        Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

·        Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

·        Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

·        Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

·        Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

·        Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

·        Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

·        Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

·        A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

·        Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

·        A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

·        Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

·        A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

·        Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

·        Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

·        Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

·        Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

·        Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

·        Tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

·        Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

 

5.3.Az osztályfőnöki munka tervezése

 

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

 

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a)     A tanév elején összeállított munkaterv

·        Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

·        Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

·        Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

·        Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

·        A fogadó órák és a szülői értekezletek időpontjának tervezése az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

·        Az osztály diákközösségének vezetői.

·        Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

 

b)     Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

·        Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

·        Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

·        Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

 

5.4. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

 

·        Tanulók száma.

·        Osztályozott tanulók száma és aránya.

·        Osztályozatlan tanulók száma és aránya.

·        Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga.

·        Az osztály tanulmányi átlaga.

·        Kitűnő tanulók száma és aránya.

·        Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén.

·        Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén.

·        Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén.

·        Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya.

·        Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya.

·        Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre kötelezett tanulók száma és aránya.

·        A bukások száma tantárgyanként.

·        A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei.

·        Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések).

·        Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések).

·        Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői:

§  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika).

§  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján.

§  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya.

§  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya.

§  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya.

§  Továbbtanulás iskolatípusok szerint.

§  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya.

§  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya.

§  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya.

§  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya.

 

6. Kiemelt figyelmet igényelő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

 

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

 

Munkánk során kiemelten kezeljük

·        a sajátos nevelési igényű;

·        a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

·        a kiemelten tehetséges;

·        a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

 

6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók

 

·        Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

·        A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

·        A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

·        Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

·        A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

·        gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

·        a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

·        képességfejlesztő játékok, eszközök,

·        számítógépek fejlesztő programokkal.

·          A tanulók értékelésekor sikerkritériumának a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Legfontosabb célunk a gyermek önmagához mért fejlődésének elősegítése.

 

6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

 

·        szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

·        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

·        felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

·        egyéni foglalkozások;

·        nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

·        az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

·        a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

·        iskolai sportkör, szakkörök;

·        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

·        szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

·        a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

·        a szülőkkel való együttműködés;

·        családlátogatások;

·        szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

·        szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

6.3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

 

·        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

·        a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

·        egyéni foglalkozások;

·        képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

·        iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

·        az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

·        a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

·        iskolai sportkör, szakkörök;

·        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

·        szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

 

6.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

·        képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

·        szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

·        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

·        felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

·        egyéni foglalkozások;

·        a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

·        nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

·        az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

·        a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

·        iskolai sportkör, szakkörök;

·        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

·        szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

·        a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

·        a szülőkkel való együttműködés;

·        családlátogatások;

·        szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

·        szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

6.5. A gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez. Iskolánkban olyan légkört és tevékenységi formákat kívánunk kialakítani, amely kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely tanulónk származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

Iskolai programunk arra törekszik, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. Közvetlen munkakapcsolatban működik a községi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

 

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

 

·        A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

·        A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

·        A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

·        A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

-         tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-         sportélet;

-         túrák, kirándulások szervezése;

-         kulturális, szabadidős programok szervezése;

-         a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

·        A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

-         az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-         a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-         a házirend elfogadása előtt.

·        A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat titkára és a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

 

8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok- a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái

 

8.1. Az iskola közösségeinek együttműködése

 

8.1.1.Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

 

·        A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

·        Az együttműködés fórumai:

-         az igazgatóság ülései,

-         az iskolavezetőség  ülései,

-         a különböző értekezletek,

-         megbeszélések.

 

·        Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

·        Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

·        Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

-         az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-         az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

·        A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

 

8.1.2.A szakmai munkaközösségek együttműködése

 

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

 

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

-         a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-         iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-         iskolán kívüli továbbképzések,

-         a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

 

8.1.3.A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-         az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-         a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-         az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

 

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz.

 

8.2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

 

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-         az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-         az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

 

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

 

a)     Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

 

b)     Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

 

b) Szülői értekezlet.

Feladata:

-         a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-         a szülők tájékoztatása

·        az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

·        az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

·        a helyi tanterv követelményeiről,

·        az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

·        saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

·        a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

·        az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

·        a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

 

       d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

 

      e)  Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  

 

A szülői értekezletek és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

 

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

 

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

 

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

 

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

 

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-         az iskola honlapján;

-         az iskola fenntartójánál;

-         az iskola igazgatójánál;

 

8.3. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel:

 

 

A partner megnevezése:

 

A partner képviselője:

 

Iskolai kapcsolattartó:

tanulók

DÖK vezető tanuló

DÖK patronáló nevelő

pedagógusok

Közalkalmazotti Tanács vezetője

igazgató

technikai dolgozók

iskolatitkár

igazgatóhelyettes

konyhai dolgozók

élelmezés-vezető

igazgatóhelyettes

szülők

SZMK vezetője

igazgató

fenntartó

KLIK Nagykáta

igazgató

óvoda

óvodavezető

tel.: 428-724

igazgató

művelődési ház

igazgató

tel.: 428-118

igazgató, igazgatóhelyettes

 

községi könyvtár

könyvtáros

tel.: 428-118

igazgató

 

Tehetségpont Kóka

patronáló tanárok

 

pedagógusok, igazgató, igazgatóhelyettes

 

Pest Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

igazgató

tel: 53-500-048

igazgató

 

Nevelési Tanácsadó

igazgató

tel.: 440-485

igazgató

 

Kóka KFT

elnök

 

igazgató

 

Gyermekjóléti Szolgálat

igazgató

428-653, 626-140

igazgató, osztályfőnökök,

ifjúságvédelmi felelős

 

polgárőrség

elnök

tel.: 428-724

igazgató

 

Nagykátai Rendőrkapitányság

körzeti megbízott

tel.: 107

igazgató

 

tűzoltóság

parancsnok

tel.: 105, 428-550

igazgató, munkavédelmi felelős

 

mentők

tel.: 105

igazgató

 

védőnők

tel.: 429-214

igazgató

 

gyermekorvos

tel.: 428-764

igazgató, osztályfőnökök

 

Biztonság, Esély a Kókaiakért Alapítvány

elnök

igazgató

 

Szent Máté Alapítvány

elnök

igazgató

 

Kóka KSK

elnök

igazgató

 

Harmónia Zeneiskola

igazgató

igazgató

 

fogászat

tel.: 428-376

igazgató

 

MÁK

tel.: 06-1-371-9015

igazgató, iskolatitkár

 

ÁNTSZ

tel.: 442-563

igazgatóhelyettes

 

           

 

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

 

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

-         osztályozó vizsga,

-         különbözeti vizsga,

-         köztes vizsga,

-         javítóvizsga.

-         pótló vizsga

 

9.1. Osztályozó vizsgák

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

-         a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-         engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-         ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-         ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

 

9.2. Pótló vizsga

 

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 

9.3. Javítóvizsga

 

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

 

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

 

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

-         osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,

-         javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell.

 

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

 

9.4. Vizsgatárgyak

 

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Környezetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

 

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

 

GYAKORLATI

Hon- és népismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Informatika

ÍRÁSBELI

 

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

 

 

10.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

 

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

 

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

 

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

-         a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

-         a szülő személyi igazolványát;

-         a gyermek lakcímkártyáját;

-         az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

-         a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

-         szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

 

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

-         a szülő személyi igazolványát;

-         az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-         az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

 

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

 

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

 

11.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

· ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

· ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

· ismerjék fel a vészhelyzeteket;

· tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

· sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

· ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

· sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

· a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

·        a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

· tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

· a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

 

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

-         rovarcsípések

-         légúti akadály

-         artériás és ütőeres vérzés

-         komplex újraélesztés

kémia

-         mérgezések

-         vegyszer okozta sérülések

-         savmarás

-         égési sérülések

-         forrázás

-         szénmonoxid mérgezés

fizika

-         égési sérülések

-         forrázás

testnevelés

-         baleset-megelőzés

-         esések

 

· az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

 

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

· szakkörök

· évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

 

HELYI TANTERV

 

1.Tantervek, a választott kerettanterv megnevezése

 

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, valamint annak 1. melléklete (Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára) és a 2. melléklete (Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára) alapján készítettük helyi tantervünket.

 

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

 

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

 

 

 

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

 

 

Intézményünk által elfogadott szabadon tervezhető órakeret elosztása:

 

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7+2

7+1

6+2

6+2

Idegen nyelvek

 

 

 

2

Matematika

4

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

 

 

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

 

 

Biológia-egészségtan

 

 

2

1

Fizika

 

 

2

1

Kémia

 

 

1

2

Földrajz

 

 

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

 

 

 

Informatika

 

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

 

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

 

 

Intézményünk által elfogadott szabadon tervezhető órakeret elosztása

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4+0.5

4+0.5

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1.5

3+1

3+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2+0.5

2+0.5

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

 

 

Biológia-egészségtan

 

 

2

1+0.5

Fizika

 

 

2

1+0.5

Kémia

 

 

1

2

Földrajz

 

 

1+0.5

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

+0.5

+0.5

+0.5

Informatika

+1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

 

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1+0.5

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

 

 

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

Iskolánk az 5-6. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret, 7-8. évfolyamon a Dráma és tánc tantárgyat tanítja.

 

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanítunk:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Biológia-egészségtan: A változat

5-8. évfolyam

Kémia: A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

 

 

Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és német nyelv tanulását választhatják. A választásról a tervezhetőség érdekében már a beiratkozáskor nyilatkoztatjuk a szülőket.

Az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 5-6. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika tárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy ezekből a tárgyakból készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

 

1.2.A szabadon tervezhető kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

 

Tantárgyi struktúra és óraszámok 1-4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

+2

+1

+2

+2

Matematika

 

+1

+1

+1

 

 

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

+0.5

+0.5

+1

 

Matematika

 

+1.5

+1

+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

+0.5

+0.5

 

 

Biológia-egészségtan

 

 

 

+0.5

Fizika

 

 

 

+0.5

Kémia

 

 

 

 

Földrajz

 

 

+0.5

 

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

 

+0.5

+0.5

+0.5

Informatika

+1

 

 

 

Osztályfőnöki

 

 

 

+0.5

 

 

1.2.1. A szabadon tervezhető kötelező tanórai foglalkozások tananyaga

 

A kerettanterv két évfolyamra határozza meg a tananyagot és a követelményeket. Ezeket iskolánk lebontja egy-egy évfolyamra a helyi tantervünkben. E munkában segítséget jelentenek a tankönyvkiadók tantervi javaslatai, hiszen ezek a tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott) tematikájához igazodik.

 Iskolánk figyelemmel kíséri a tankönyvkiadók ez irányú tevékenységét és ez alapján készítjük el helyi tantervüket.

 

Az iskolánk helyi tanterve nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet, az alkalmazható tudás megszerzése, képességek fejlesztése céljából.

A  helyi tanterv a pedagógiai programunk 1. számú melléklete.

 

2.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

 

2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

·        Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

·        Feladatunk a tanuláshoz szükséges részképességek megteremtése, a felzárkóztatás. Erre legalkalmasabb a differenciált foglalkoztatás, amelyet megelőz a tanulók alapos megfigyelése. Ezt a módszert a későbbiekben is alkalmazzuk a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása érdekében.

·        A tananyag elsajátításához szükséges és a gyakorlati életben való helytálláshoz nélkülözhetetlen alapkészségek és –képességek kialakítása, fejlesztése.

·        Az eredményes tanuláshoz elengedhetetlen a tanulók motiválása, melyet játékos módszerekkel érhetünk el.

·        Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2.1.1. Iskolaotthonos nevelés és oktatás

Az iskolakezdés jelentős változás a gyermek és a család életében egyaránt. Ma a szülők többsége elfoglalt, ezért szívesen választanak olyan iskolát, osztályt, ahol megoldott a gyermek egész napos foglalkoztatása. Az iskolaotthonos nevelés-oktatás segíti az átmenetet, a beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását.

Az iskolaotthonos nevelés az egész napos nevelés egyik formája, amelyben a tanulók életkori sajátosságait, fáradékonyságát is figyelembe véve, a nap egészére (800 – 1600) elosztva váltják egymást a tanítási órák, a tanulási képességekhez igazított tanórákra való felkészülés, a regenerálódást szolgáló szabadidős programok. Ezen kívül közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Szociális kompetenciák fejlesztésére több idő és lehetőség adódik. Az iskolaotthonos osztályban napi 8 órát töltenek el a tanulók, ezért fontos, hogy a gyermek életében rendszer legyen, hiszen egy rendszeresen ismétlődő folyamathoz könnyebben tud alkalmazkodni. Ez a napirend - órarend természetesen nem jelent rideg szabályokat, ez egy rugalmasan kezelhető keret, mely a gyermek fizikai pszichés terhelhetőségétől függően lazítható.

A tanítási órák 45 percesek, de a kompetenciás modulok tanításakor a tanító ettől eltérhet. A tanulás részben délelőtt, részben délután történik. Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront megteremteni. A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, mely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkentést teszi lehetővé. A szabadidő eltöltésének lehetőségei: levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozás.

Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat.

Az iskolaotthonban két tanító dolgozik a gyerekekkel, megosztva egymás között a tantárgyakat. A tanítási órákat követő készségtárgyak szorosan kapcsolódnak a magyar, illetve matematika tantárgyak ismeretköréhez, mélyítik azt. Ezek az órák feloldó jellegűek, biztosítják az igényes, komoly erőfeszítést igénylő tanulás utáni felfrissülést, s a következő tanítási blokk alatt pedig ismét nyugodt légkörben folytatható a tanulás.

Ez a forma nagymértékben megkönnyíti mind a gyerek, mind a szülő mindennapjait, egyenletesebb terhelést biztosítva, így elkerülhető az igen megterhelő mindennapos táskacipelés, a fárasztó otthoni tanulás. Az iskolaotthonos nevelés keretei között házi feladat adásának nincs helye mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A gyermek az iskolában – szakember segítségével – tanulja meg a helyes tanulás fortélyait, így kudarcmentesen, gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulás szintjére. Kiemelten foglalkozunk a lassabban érő, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával.

Reggel, a tanítás megkezdése előtt, lehetősége van a pedagógusnak beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. Ez azért is fontos, mert a ki nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában.

A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. A tanítók között a felelősség-megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és napközizik is.

Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet.

 

Az iskolaotthonos oktatási forma kedvező szervezeti feltételt biztosít a tanulmányi munka hatékonyabb irányításához:

·        Az óvodai életrend szerves folytatásává válik.(Megkönnyíti az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet.)

·        Egyenletes megterhelést nyújt. (Az egyéni fejlesztésen és a tehetséggondozáson van a hangsúly.)

·        A gyerekek aktuális állapotának megfelelően a tanító rugalmasabban kezelheti az időkeretet. (Pl. ha fáradtabbak, felcserélheti a tanórát és az azt követő szabadidős foglalkozást.)

·        Rengeteg lehetőséget nyújt a különböző tanulási tevékenységek integrációjára, összehangolására, a tanulási – nevelési folyamat komplex egységként kezelésére. (Pl. tanulmányi séták, színház- múzeumlátogatás, kirándulások, környezetvédelmi projektek )

·        A gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend kialakítása válik lehetővé.

·        A tanítás, a tanulás, az aktív pihenés, a szabadidős tevékenységek célszerűen váltogatják egymást.

·        Meghitt viszony alakul ki a pedagógus és a tanuló között.

·        Minden gyermek különböző, más fejlettségű így ennek megfelelően foglalkozunk velük.

A munkavállaló szülők számára nagy segítséget jelenthet, ha gyermekeik – hasonlóan az óvodához - egész nap a biztonságos iskolában maradhatnak.

 

A szabadidős programok az alábbiakat szolgálják:

·        a tanulók iskolai közérzete a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja;

·        az életkori sajátosságokhoz igazodó programok álljanak a gyerekek rendelkezésére;

·        a programok egyszerre legyenek tantárgysegítőek és szabadidős jellegűek;

·        belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyermekek és a pedagógusok számára;

·        a tanulók a tanórán kívüli programok, tevékenységek megtervezésének és megszervezésének részeseivé váljanak;

·        a szabadidő tartalmas eltöltése a tanulók tartós igényévé váljon;

 

A szabadidő eltöltésének számosak a lehetőségei: levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozás, rövid kirándulások. A szabadidős programok során szerzett apró sikerélmények megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. Az iskolaotthonos oktatási forma ezen eleme a szocializációs és kulturális hátrányok kiegyenlítésének gyakorlati színtere.

Továbbra is kiemelten foglalkozunk a tehetséggondozással, valamint a lassabban érő, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával. Ezek állandó, rendszeres foglalkozások. Az osztálytanítók munkája összekapcsolódik: míg egyikük az átfedési idejükben tehetséggondozással foglalkozik, addig a másik a fejlesztéseket, korrepetálást végzi, segít a hiányok pótlásában.

Célunk az iskolaotthonos munkaforma keretein belül

·        személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során,

·        a kommunikációs készség fejlesztése,

·        a differenciált készség- és képességfejlesztés biztosítása, különösen a kommunikációs készségek fejlesztését illetően.

·        higiéniás, társas, magatartási és helyes munkaszokások kialakítása, különösen az alapvető normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés.

·        helyes magatartási szabályok elsajátíttatása, a közösségi normák kialakítása, betartása,

·        egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés,

·         a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése,

·        önálló tanulásra, önművelésre nevelés,

·        konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése,

·        színvonalas tanítási órán és iskolán kívüli programok szervezése és lebonyolítása,

·        a tanulók személyiségfejlődése számára a legkedvezőbb szabadidős program kiválasztására és örömmel művelésére irányuló nevelő-oktató munka.

·         info-kommunikációs képességek fejlesztése,

·         népszokások, hagyományok megismerése és ápolása,

·        projektek feldolgozása.

·        Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.

 

Az iskolaotthon oktatási – nevelési feladatai

Az oktatási – nevelési feladatok elvégzése az iskola által kitűzött célok megvalósítására irányulnak.

·         A tantervi anyag elsajátíttatása.

·        Kompetenciafejlesztés.

·        Speciális helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása.

·        Tehetséggondozás.

·        A társas magatartás követelményeinek kialakítása.

·        Az önálló tanulás módszereinek megtanítása.

·        Az önművelés technikájának elsajátítása, egyéni érdeklődés kibontakoztatása.

·        A tanórákra való eredményes felkészülés biztosítása.

·        A hiányok pótlása.

·        Pozitív munkaszokások kialakítása.

·        Erkölcsi nevelés.

·        Kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása.

·        Magas színvonalú, higiénikus, esztétikus, otthonias környezet biztosítása.

·        Személyi higiéniai szokások kialakítása, betartatása.

·        Étkezési kultúra kialakítása, megőrzése.

 

2.2.  A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

·        Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

·        Az eredményes tanulás érdekében megismertetünk a tanulókkal különböző tanulási stratégiákat (egyéni, csoportos, előzetes információgyűjtés, könyv- és könyvtárhasználat, kapcsolatkeresés más tantárgyakban tanultakkal, az emlékezetbe vésés célszerű módjai stb.).

·        Legfontosabb feladat a tanulást befolyásoló alapképességek, kulcskompetenciák fejlesztése: a tudatos nyelvhasználat, a szövegértő olvasás, az eszközszintű írás.

·        A továbbhaladás érdekében egyik legfontosabb feladat a tanulók kognitív képességének fejlesztése, a gondolkodási műveletek gyakoroltatása: megfigyelés, összehasonlítás, azonosságok-különbségek megállapítása, általánosítás, egészen a szabályalkotásig.

·        A gondolkodással szorosan összefügg az anyanyelv pontos, tudatos használata.

·        A tanulás nemcsak ismeretek elsajátítása, hanem az emberi magatartás, viselkedés szabályainak megismerése is. Ennek a feladatnak szerves része a kommunikációs képességek alakítása és az udvarias nyelvi magatartás megtanítása.

·        Erősíteni kell a szabálykövető és együttműködési készségeket.

·        Az eredményes munkavégzés feltétele az akarat, a kitartó figyelem, az összpontosítás fokozása, s az önellenőrzés szokásának alakítása.

 

2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

·        Az iskola valamennyi nevelőjének feladata, hogy­ felkeltse a tanulók érdeklődését saját szak­tárgyainak témái iránt, útba igazítsa őket a téma szerkezetével, elsajátításával kapcsolatban, tanítsa tanulni a gyerekeket.

·        A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

·        A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

·        Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

 

2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

·        A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás fenntartását és a differenciálást.

·        Differenciáláskor a pedagógus a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

·        Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

·        Bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

 

3.Mindennapos testnevelés

 

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Ennek alapján 1-4. évfolyamon heti öt testnevelés óra.

A kötelező tanórai foglalkozásokon kívül minden évben lehetőséget biztosítunk tanórán kívüli sportfoglalkozásokra, melyeket a törvényben meghatározott módon szervezünk igény szerint.

 

Foglalkozásainkon a szakorvosi véleménnyel rendelkező tanulók megkülönböztetett figyelemben részesülnek. Nekik egészségügyi problémájuknak megfelelő mozgásanyagot kell végrehajtani.

 

4.A választható tantárgyak, foglalkozások

 

·        A hit - és erkölcstanoktatást az iskolában oly módon kell megszervezni, hogy az a kötelező tanórai foglalkozások rendjébe illeszkedjék. A tanuló, illetve a szülő jogosult az erkölcstan tantárgy helyett az iskola által az egyházi jog személlyel való megállapodás alapján biztosított hit- és erkölcstanoktatást választani.

·        Felső tagozatban második idegen nyelvet (angol, német) választhatnak a tanulók.

·        A tánc tanítást évfolyam szinten szervezzük nyolcadik osztályban.

 

5.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

 

Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai

 

·        tilos a diákok hátrányos megkülönböztetése bármilyen okból,

·        lehetőleg azonos képességű osztályok jöjjenek létre,

·        az osztályba sorolásnál beleszólásuk van az osztályfőnököknek,

·        az osztályba sorolásról az intézmény vezetője dönt.

 

A csoportbontás szempontjai:

 

·        a nyelvi csoportoknál az azonos képességű tanulók kerüljenek egy csoportba,

·        a csoportok lehetőleg azonos létszámúak legyenek.

·        Matematika-magyar csoportbontás 7-8. évfolyamon.

 

 

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Hatodik osztály végén tanulóink szintfelmérő dolgozat után csoportbontásban tanulják a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyat. A csoportok átjárhatóak.

Ötödik, hatodik évfolyamon csoportbontást alkalmazunk a matematika tantárgy oktatásában.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

 

6.Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

 

Munkáltató módszerek:

·        a projektmódszer,

·        a kooperatív oktatási módszer,

·         a szerepjáték,

·         a játék,

·        a tanulmányi kirándulás,

·        a tanulási szerződés,

·         a házi feladat.

 

Valamennyi munkáltató módszer közös jellemzője, hogy önálló, csoportos tevékenységet feltételez. Az önálló módszerek mindegyike a domináns választott módszernek lehet egy kísérőeljárása, alkalmazott technikája.

Intézményünk pedagógusai a felsorolt módszereket mindennapjaik során használják.

 

6.1.Projektoktatás

 

„ Az az ember, aki az értékes társadalmi célokkal összhangban szabályozza életét, kielégíti mind a gyakorlati hatékonyság, mind az erkölcsi felelősség követelményeit.”

 

(Kilpatrick)

A projektmódszer kritériumai:

·        célvezérelt tapasztalatszerzés, „teljes értékű”,

·        erős aktivitás, lehetőséget biztosít,

·        megtanulni hogyan kell a célt meghatározni (a célkitűzés),

·        a célirányába mutató beállítódás készséget,  felkészültséget jelent,

·         a gyermek folyamatosan szelektív döntéseket végez,

·        a cél meghatározza az eredményt,

·        a felkészültség megelégedést vált ki,

·         ha a célt elérték, az elégedettség megerősíti a tevékenységet,

·        tartós érdeklődésből fakadó cselekvés,

·        helyt ad a magatartás etikai minőségét jellemző lényeges elemének.

 

A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú:

·        egyrészt egy tanulási egység, melynek középpontjában a valós életben felmerülő az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, melynek megoldása felelős, együttműködésre képes, magatartást kíván;

·        másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását.

 

A projekt fajtái:

·        esztétikai-művészeti alkotás,

·        intellektuális alkotás,

·        materiális eszköz készítése.

 

A tanítási-tanulási stratégia lépései a következők:

1.       A tanulók felismerik, megértik az adott (projekt) probléma megoldásához vezető fő célt.

2.      A tanár segítségével a tanulók további konkrét problémákat, célokat (részcélokat) fogalmaznak meg a főcél eléréséhez.

3.      Egyénileg vagy az önkéntesen alakult csoportokban a tanulók választanak a megfogalmazott problémákból, hogy megoldják azt.

4.      A tanulók tervet készítenek a megoldásról, megfogalmazzák a feladatokat.

5.      Maguk szervezik a feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, esetleges adatközlők kiválasztását, megkeresve a támogatókat.

6.       Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során a tanári segítség lehetőségével.

7.      A produktum bemutatása a csapatok előtt.

8.      A projekt értékelése a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, csapatok értékelésének középpontjában a bemutatás, a zsűri értékelésének középpontjában a projekttevékenység és a produktum áll.

9.      A szükséges korrekciók elvégzése.

10.  A projekt közzététele

 

Iskolánk rendszeres projektjei a következők:

·        Környezetvédelmi projektek (Zöld napok, erdei iskola);

·        Egészségvédelemhez kapcsolódó projektek (Egészséghét, egészségnap);

·        Adventi vásár projekt;

·        Nemzeti öntudatot erősítő projektek (Nemzeti Összetartozás Napja, Kossuth-nap);

·        Nemzeti ünnepekre, emléknapokra készített műsorok;

·        Vizsgabál;

·        Farsangi bál projekt;

·        Ballagási műsor, árnyképek készítése;

·        Ünnepkörökhöz kapcsolódó  hagyományok (tojás festése, mézeskalács sütés)

·        népmese napja;

·        Hon- és népismeret dramatikus játékok.

 

7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

 

Iskolánkban olyan légkört és tevékenységi formákat kívánunk kialakítani, amely kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely tanulónk származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

Iskolai programunk arra törekszik, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

 

Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség érdekében célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:

·        diszkriminációmentesség,

·        szegregációmentesség,

·        integráció biztosítása,

·        halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

·        minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

 

Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.

Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

 

8.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

 

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

 

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

 

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

 

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

·        A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

·        Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

·        A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

 

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

·        A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

·        Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

·        A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be

A köznevelési törvény rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. 

 

A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el”.

 

8.1. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzésének módja

 

A tankönyvek, munkafüzetek választása az iskolánk tantestületének, tanítóinak, szaktanárainak, a tankönyvfelelősnek együttes feladata.

Évente egy alkalommal tankönyvvásárt tart, ahol a szülők beszerezhetik gyermekeik részére a szükséges felszerelést. Az iskolai tankönyvvásár megszervezése és lebonyolítása a mindenkori tankönyvfelelős feladata.

 

 8.2.A tankönyvek kiválasztásának szempontjai:

 

·        több tanéven keresztül használható,

·        tanulhatóak és taníthatóak,

·        szakmailag hiteles tananyagot tartalmaz,

·        figyelembe veszi a tanulói képességek különbözőségét,

·        elfogadható árú,

·        jól strukturáltak, emeljék ki a lényeget,

·        az egyes leckék végén összefoglaló kérdéseket tartalmaz,

·        készüljenek hozzá segédanyagok, kézikönyvek.

 

9.A tanulók tanulmányi munkájának, írásban, szóban vagy gyakorlatban  történő ellenőrzési és  értékelési módja, magatartásának és szorgalmának minősítésének elve

 

9.1 A tanulók tanulmányi munkájának, írásban, szóban vagy gyakorlatban  történő ellenőrzési és  értékelési módja

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

 

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

 

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

 

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

·        a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

·        az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

 

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – a pedagógus megítélése szerint kerülhet sor írásbeli számonkérésre is.

 

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

 

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

·        Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

·        A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

·        Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

§  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

§  JÓL TELJESÍTETT

§  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

§  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

·        A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén  a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

 

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

 

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

 

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

 

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

 

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

 

Teljesítmény

Érdemjegy

0-40%:

elégtelen (1)

41-60%:

elégséges (2)

61-80%:

közepes (3)

81-90%:

jó (4)

91-100%:

jeles (5)

 

Ha a dolgozat értékeléséhez nincs egyéb érvényes iránymutatás, akkor a fent felsorolt értékelés a követendő.

 

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

 

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

 

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

 

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.

 

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

9.2. A magatartás és szorgalom minősítésének elve

 

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)     Példás (5) az a tanuló, aki:

-         a házirendet betartja;

-         a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-         kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-         önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-         tisztelettudó;

-         társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-         az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-         óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-         nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b)     Jó (4) az a tanuló, aki:

-         a házirendet betartja;

-         tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-         feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-         feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-         az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-         nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)     Változó (3) az a tanuló, aki.

-         az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-         a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-         feladatait nem minden esetben teljesíti;

-         előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-         a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-         igazolatlanul mulasztott;

-         osztályfőnöki intője van.

d)     Rossz (2) az a tanuló, aki:

-         a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-         feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-         magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-         társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-         viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-         több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-         több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)     Példás (5) az a tanuló, aki:

-         képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-         tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-         a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-         munkavégzése pontos, megbízható;

-         a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-         taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)     Jó (4) az a tanuló, aki:

-         képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-         rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-         a tanórákon többnyire aktív;

-         többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-         taneszközei tiszták, rendezettek.

c)     Változó (3) az a tanuló, akinek:

-         tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-         tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-         felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-         érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-         önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)     Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-         képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-         az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-         tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-         feladatait többnyire nem végzi el;

-         felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-         a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-         félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

-         példamutató magatartást tanúsít,

-         vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-         vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-         vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-         vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

 

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

9.3. A tanulók tanulmányi munkájának diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményét az iskola helyi tantervében előírt
követelményeknek megfelelően értékelik. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló teljesítménye az eltelt időszak alatt hogyan változott /fejlődött, hanyatlott/.
 

DIAGNOSZTIKUS

FORMATÍV

SZUMMATÍV

az értékelés funkciója

csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és a tudás felmérése,

 a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása,

tanulási problémák esetén az okok meghatározása

visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz,

a hibák azonosítása a tananyagon belül

a tanulók minősítése, kategorizálása

az értékelés időpontja

csoportba sorolás esetén a szakasz elején,

tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor

az oktatás során

a szakasz végén

az értékelés formája

írásbeli felelet, feladatlap, röpdolgozat, tesztlap, szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka, gyűjtőmunka, önálló felkészülés, gyakorlati tevékenység, versenyeken részvétel, stb.

témazáró dolgozat

 

részösszefoglalás

az értékelés módja

szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, pontozással, százalékértékekkel, osztályzatokkal

 

10.Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

 

 10.1.A szóbeli felelet kritériumai

 

Tartalma: adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések segítségével történő elmondása
jeles: összefüggő, legfeljebb egy tanári kérdéssel segítő önálló felelet
jó: önálló felelet, több segítő tanári kérdéssel
közepes: Kérdések alapján tananyag elmondása

elégséges: A helyi tanterv minimum szintjének teljesítése a adott tananyagból kérdések segítségével

elégtelen: a minimumszint alatti teljesítmény

 

A szóbeli felelet korlátai

·        A szóbeli felelet nem állhat az adott órára feladott tananyag ,,felmondásából". Mindig adjunk más feladatot, ismétlő kérdést is.

·        Csak törzsanyagot kérjünk számon.

·        Gyűjtőmunkára, motiválásként adjunk jegyet, minősítési formát.

·        A tanuló huzamosabb idejű hiányzása esetén beszéljük meg vele mikorra kell pótolnia az anyagot.

·        A memoriterek számonkérésénél a pontos szövegtudás és hangsúlyozás is lényeges értékelési szempont legyen.

·        Az írásbeli és szóbeli számonkérés legegyszerűbb formáit /napi ellenőrzés/ előre bejelenteni nem szükséges.

·        A témazáró dolgozat megírását előre be kell jelenteni.

·        Mind az írásbeli, mind a szóbeli feleletek legfontosabb három fő elve: a
visszacsatolás, az objektív értékelés, a készségfejlesztés legyen

 

10.2.Az írásbeli felelet kritériumai

 

Tartalma: adott tananyag összefüggő, vagy kérdésekre adott írásbeli válaszokkal
történő ellenőrzése. Alapfogalmak, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések
ellenőrzése néhány tanulónál, vagy az osztály összes tagjánál. A minimumkövetelmények ettől eltérő %-os szabályok szerint értékelhetők.

 

·        diagnosztizáló felmérés év elején a szakmai munkaközösség döntése alapján, az igazgató döntése alapján, vagy országos felmérés miatt, az éves munkatervben elfogadottak alapján,

·        tanítási egység lezárásaként, az adott témakört elvégezve: témazáró dolgozat,

·        néhány óra anyagából írásbeli felelet,

·        röpdolgozat,

·        felmérő dolgozat a szaktanár döntése alapján,

·        írásbeli teszt,

·        házi dolgozat,

·        szódolgozat,

·        javító dolgozat.

 

Rendje és korlátai

·        A témazáró dolgozatokat a tanítási egység végén, előre, 1 héttel korábban bejelentve íratjuk. Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Szándékát a szaktanár az osztályban tanító többi szaktanárral egyezteti.

·        Kisebb dolgozatokat a tanító, a szaktanár bejelentés nélkül, illetve belátása szerint írat.

·        A dolgozatok kijavítási határideje legfeljebb 2 hét.

·        A dolgozatok kijavítását követően a szaktanár értékeli a tanulók munkáját, szükség esetén megbeszélik a gyakoribb problémákat.

·        A javító dolgozatok lehetőségeit a pedagógus az év elején tisztázza, amikor ismerteti követelményrendszerét.

·        A témazáró dolgozatokról a tanuló igénye esetén fénymásolat készíthető, amelyet haza vihet, a dolgozatokat egyébként a szaktanár őrzi a tanév utolsó napjáig. Fogadó órákon, szülői értekezleteken a szaktanár a szülők érdeklődésére megmutatja a tanulók témazáró dolgozatait és megbeszélik az esetleges kérdéseket.

 

 11.A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

 

11.1.Az iskolai jutalmazás formái

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

·        példamutató magatartást tanúsít,

·        folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el,

·        az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

·        vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

·        vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában –tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

·        szaktanári dicséret,

·        osztályfőnöki dicséret,

·        igazgatói dicséret,

·        nevelőtestületi dicséret.

szaktanári dicséret

kiváló teljesítményért (pl. versenyen való sikeres részvétel) vagy folyamatosan végzett kiemelkedő tanulmányi munkáért

osztályfőnöki dicséret

kiemelkedő közösségi munkáért osztály- vagy iskolai szinten

igazgatói dicséret

jelentős iskolai rendezvényen nyújtott kiemelkedő teljesítményért (pl. szereplés, megyei vagy országos versenyeredmény)

nevelőtestületi dicséret

többéves kiemelkedő közösségi munkáért vagy országos verseny döntőjébe kerülésért adható.

 

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért vagy általánosan kiemelkedő tanulmányi munkáért (kitűnő) dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az a végzős tanuló, aki tanulmányai során kimagasló tanulmányi eredményt mutatott fel, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepségen vehet át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

11.2. Az iskolai büntetés formái

 

Azt a tanulót, aki

·        tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

·        vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

·        vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben kell részesíteni.

 Az iskolai büntetések formái:

·        szaktanári figyelmeztetés,

·        osztályfőnöki figyelmeztetés,

·        osztályfőnöki intés,

·        osztályfőnöki megrovás,

·        igazgatói figyelmeztetés,

·        igazgatói intés,

·        igazgatói megrovás,

·        tantestületi figyelmeztetés,

·        tantestületi intés,

·        tantestületi megrovás.

 

szaktanári

figyelmeztetés

Pl. fegyelmezetlenség, tanóra zavarása, a házi feladat vagy a felszerelés sorozatos hiánya esetén, stb.

2 szaktanári figyelmeztetés után a harmadik esetben osztályfőnöki figyelmeztetés adható.

Az alábbi fegyelmező intézkedések az elkövetett vétségek, mulasztások súlyának megfelelően, a fokozatosság elvét betartva alkalmazhatók.

osztályfőnöki

figyelmeztetés

fokozatosság elve

késések

 

 

intés

 

 

megrovás

 

igazgatói

figyelmeztetés

kötelességmulasztás

súlyos kötelességszegés

 

 

intés

 

 

megrovás

 

tantestületi

figyelmeztetés

 

 

 

intés

 

 

megrovás

 

 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

·        az agresszió, verekedés, mások bántalmazása;

·        a szándékos károkozás;

·        az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

Az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása azonnal igazgatói szintű fegyelmező intézkedést von maga után.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt a hatályos törvény alapján.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

12 . Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

 

12.1. Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészülés jelentősége, rendeltetése

 

·        a rendszeres tanulás feltétele,

·        a tanuló tananyagban való előmenetelének alapvető feltételei: az aktív órai jelenlét, kiegészülve az otthon végzett felkészüléssel (pl. házi feladat elkészítése),

·        a tananyag begyakorlása – pl. nyelvek esetén, vagy matematikánál, fizikánál, stb. – nem képzelhető el írásbeli házi feladatok elkészítése nélkül,

·        az ismeretanyag bevésése, rögzítése,

·        az önálló tanulás „megtanulása”, önállóságra nevelés.

 

12.2. Célja

·      alkalmazni képes tudás elérése,

·          fegyelmezett munkára nevelés,

·          gondolkodás fejlesztése.

 

12.3. Az otthoni, tanulószobai, napközis felkészülési feladatok meghatározásának elvei

 

·        Segítsék elő a megértést, a begyakorlást, a bevésést.

·        Nagyobb feladatra hosszabb határidő.

·        Az otthoni feladat az ismert anyagra kell, hogy vonatkozzon.

·        Szünidőre annyi házi feladatot adunk, amennyit az egyik óráról a másikra egyébként is adnánk.

·        A tehetségesebb, igyekvőbb tanulókat szorgalmi feladatokkal ösztönözzük.

·        Hiányzás esetén a tanuló osztálytársaitól megkérdezve köteles házi feladatot készíteni.

·        A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességeinek, alkalmazzuk a differenciált házi feladatot.

·        A házi feladatot az órán a tanár vezetésével az osztály megbeszéli, javítja.

·        A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

·        Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

 

13. A tanulók fizikai állapotának mérése

 

A 2011. évi CXC. trv. a köznevelésről  80. § (9) szerint az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi.

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 81.§(5) (6) megfelelően hajtja végre az iskola a mérést. A pontos és egységes végrehajtást a rendelet 4. melléklete is segíti.

A tanulók fizikai állapotának tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztése és az egészséges életmódra nevelése hozzájárul, a tanuló személyiség-formálásával az egészségtudatos magatartás belső motivációjának kialakításához.

A NETFIT®a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése, küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében.

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil:

Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)

Testmagasság mérése

Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil:

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil:

 Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége

Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje

Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje

Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A kapott eredmények alapján a tanulók az egészségzóna, “fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna valamelyikébe kerülnek. A kapott eredmények segítséget nyújtanak adekvát feladatok kiválasztásához és végeztetéséhez.

A tananyagban tanított sportágak elsajátítási szintjét különböző sportág-specifikus gyakorlatokkal mérjük,pl.:

 

·        labdapasszolás falra adott idő alatt, meghatározott távolságról

·        kötélhajtás adott idő alatt

·        kislabda-hajítás távolra

·        magasugrás

 

A testnevelés feladata:

·        a tanulók fizikai képességeinek (koordinációs és kondícionális) általánosan, sokoldalúan és speciálisan történő fejlesztése.

·        sportági ismeretek átadása, a mozgásos életvitelhez szükséges igényszint kialakítása

·        az egészséges életmódhoz, sportoláshoz kapcsolódó pozitív életszemlélet átadása

·        mentális képességek fejlesztése, úgy, mint akaraterő, kitartás, tisztelet a többi ember felé, csapatszellem, becsületesség és felelősségérzet

·        folyamatos nevelő hatással járuljon hozzá a tanulók személyiségének a formálásához, alakításához

·        a mozgásrepertoár folyamatos bővítésével gazdagítsa a mozgásműveltség kialakítását, formálását, minél több sportág alapvető technikai és taktikai elemeinek elsajátítását.

 

14.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

 

14.1 Az iskola egészségnevelési elvei

 

Az egészségnevelés célja:

Az egészség mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.

Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása.

 Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is

 

Az egészségnevelés alapelvei:

·        a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni,

·        tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység,

·         kiterjed minden tanulóra,

·         résztvevője az iskola minden dolgozója helyes cselekedésre serkent,

·        segíti az „egészséges iskolai légkör”.

 

Egészségnevelés, fejlesztés területei:

Testi nevelés:

·        személyi higiéné

·        környezet higiéné

·        környezetvédelem

·        testnevelés- és sport – több mozgás

·        egészséges táplálkozás

·        balesetek megelőzése

·        elsősegélynyújtás

·        időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok

·        megelőzésre nevelés

·        biztonság igénye

·        szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség, )

·        életkorral járó biológiai sajátosságok

 

 Pszichohigiénés nevelés:

a. Egészséges életvezetés

·        napi és heti életritmus

·        alvás, tanulás, munka, játék

·        ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak

·        fogyasztói szokások

·        pozitív értékrend kialakítása

·        a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belsőharmónia

 

b.Stresszelhárítás

·        apróbb sikertelenség elviselése

·        konfliktusok megoldása, problémamegoldás

·        önismeret, éntudat

·        dönteni tudás

 

c. Deviancia megelőzése

·        szenvedélybetegségek megelőzése

·        dohányzás-, alkohol-, drogtagadás

·        társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

 

d. Érzelmi nevelés

·        az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók

·        érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni

·        empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

 

Szociális higiénés nevelés:

 

Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása

·        barátságok kialakítása

·        kommunikáció fejlesztése

·        kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása

·        etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)

·        szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése

·        társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)

·        társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága.

 

14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

 

Napjainkban a korszerű gondolkodású és szemléletű, társadalmi felelősségtudattal rendelkező ember értékrendjében szerepelnie kell a környezeti igényességnek és az egészséges környezet és természet megőrzését célzó tettrekészségnek.

 

A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai folyamat, melynek során formálódik a tanulók természet- és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, a környezetért felelős életvitele.

 

14.2.1. Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgozni részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.

 

14.2.2. Iskolán belüli együttműködés

 

Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

 

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

    

Tanárok és diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, a nyári táboroknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

 

Tanárok és szülők

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.

A tananyag adta lehetőségeken kívül tanórán kívüli rendezvényeink: kirándulások, megemlékezések, vetélkedők, pályázatok, hulladékgyűjtési akciók adnak lehetőséget környezetvédelmi ismeretek elsajátíttatására.

 

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

 

I.A pedagógiai program érvényességi ideje

 

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

 

A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

 

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

 

II.  A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

-         A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

 

III.  A pedagógiai program módosítása

 

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

-         az iskola igazgatója;

-         a nevelőtestület bármely tagja;

-         a nevelők szakmai munkaközösségei;

-         az intézményi tanács;

-         az iskolaszék;

-         a szülői munkaközösség;

-         az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét.

 

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

 

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

 

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.kokasuli.hu

A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-         az iskola honlapján;

-         az iskola fenntartójánál;

-         az iskola igazgatójánál;

A Pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

 

A Kókai Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját az a 2015. év augusztus hó 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az intézményi tanács elnökének aláírása.)

 

A Kókai Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

 

    …………………………………………….

Katonáné Barna Zsuzsanna

(Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

 

A Kókai Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület

a 2015.év 08.  hó  28. napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 

A  Kókai Kossuth  Lajos   Általános  Iskola   pedagógiai  programját  a  mai  napon  jóváhagytam.

 

Kelt: 2015.08. 31.

                                                                                 .................................................

                                                                                                 igazgató

1. sz. melléklet:

 

Arizona program

A program rövid bemutatása

Az Arizona program lehetőséget biztosít a tanórán felbukkanó konfliktus(ok) kezelésére. A cél, hogy kialakítsa a tanulókban a felelősségteljes gondolkodást, segítséget nyújtson a gyerekeknek, a tanároknak, az egész osztálynak az egymás iránti tisztelet kialakításában. A módszer segítségével biztosítottnak látszik a pedagógiai munka folyamatossága, a tanórákon részt vevő diákok megfelelő motivációja, hiszen az előforduló konfliktusok megbeszélése, tisztázása nem a tanórán történik. A program érvényt szerez a tanulni vágyó tanulók jogainak.

A konfliktusok kezelése a tanórán

Az iskolákban gyakori probléma a tanórák megzavarása – tanár, diák szenved a rendetlenkedőktől. Az Arizona Program ezt a problémát próbálja orvosolni, hiszen célja a tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a zavarásmentes, nyugodt tanóra biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanulókban.

Intézményünkben 4-8. évfolyamon lép életbe (szükség esetén, alsóbb évfolyamokon is) a délelőtti tanórákon, a tanítási órák védelmében. A programban az érintett osztályok minden tanulója részt vesz. Ez személyiségük alakulásában fontos szerepet játszik.

Minden osztályteremben és minden más olyan teremben, ahol oktatás folyik (pl. könyvtár, tornaterem, stb.), jól látható helyen kifüggesztésre kerül a program 3 alapelve:

1.    Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.
2.   Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.
3.   Mások jogait mindig tiszteletben tartom.

Aki ezen elvek ellen vét, és nem akar, vagy nem tud viselkedésén változtatni, lehetőséget kap, hogy az órát elhagyja, s az Arizona szobába távozzon.

Az Arizona szoba egy olyan terem, ahol mindig tartózkodik egy felügyeletet ellátó tanár (az Arizona csoport egyik tagja), aki nyugodtan, higgadtan fogadja az odaérkező gyereket(gyerekeket). A 3 alapelv itt is látható a falon.

Az óraelhagyás menete:

Ha a tanórát zavarja egy tanuló (vagy akár egy csoport), akkor az ott tartózkodó pedagógus megállíthatja az órát. A pedagógus dönthet a fegyelmezési módszer kiválasztásáról. Felszólíthatja a renitens gyereket vagy a csoport hangadóját, hasonlítsa össze viselkedését a 3 alapelvvel. Ezt egy tanári kérdés követi: tud-e, akar-e tovább dolgozni az osztály többi tagjával. Ha igen, folytatódik az óra.
Ha az előző kérdésre nemleges a válasz, a diák dönthet az Arizona szobába való távozás mellett. Ebben az esetben a nevelő az osztálynaplóban található „Információk a tréningszoba felügyelője számára” c. űrlapot kitölti, a tanuló   elhagyja  az  órát  és   köteles a legrövidebb úton az Arizona szobába menni.
Amennyiben az igen választ követően újra rendetlenkedik ugyanaz a tanuló, felszólításra el kell hagynia az osztálytermet, már nem választhat, hiszen megszegte ígéretét. Ezután az eljárás megegyezik az előző bekezdésben leírtakkal.

Érkezés az Arizona szobába:

A tanuló kopogtatás, illendő köszönés után lép be az Arizona szobába. Átadja az osztályból hozott lapot, majd a teremben felügyelő nevelőtől kap egy másikat, a „Felelősségteljes gondolkodás és cselekvés” címűt. A gyermek leül egy szabad asztalhoz és kitölti a nyomtatványt, ami arra szolgál, hogy egy cselekvési tervet készítsen a saját viselkedésével kapcsolatban. Közben segítséget kérhet a pedagógustól, de önállóan is dolgozhat.
Ha végzett a lap kitöltésével, megmutatja válaszait az Arizona szoba felügyelőjének, aki – ha valamelyik válasszal nem ért egyet – újabb gondolkodásra kérheti a tanulót. Ha megtörtént a nyomtatvány válaszainak elfogadása, a gyerek eldöntheti, hogy vissza akar-e térni az osztályba. Ha igen, a felügyelő nevelő kitölti az „Információs lap az osztályba való visszatéréshez” című papírt, és a diák elhagyja az Arizona szobát.

Szó nélkül bemegy az osztályterembe, leteszi a hozott lapot a tanári asztalra, és csendben leül a helyére, bekapcsolódik a munkába.
Ha nem akar visszatérni az osztályba a tanuló, a tanóra végéig az Arizona szobában maradhat.

Néhány fontos szabály:

·                    az Arizona Program nem kiküldő program, az óraelhagyás kizárólag a gyerek    döntése;

·                    a tanulónak mindig pótolnia kell az órai munkát;

·                    az Arizona szobában való tartózkodás nem mentesít a következő órai felelés  vagy dolgozatírás alól;

·                    témazáró alatt is elhagyható az osztályterem, de a dolgozatot a megoldott feladatok erejéig értékeli a pedagógus;

·                    egy tanórán akár több tanuló is elhagyhatja a termet, de nem egy időben;

·                    az óra utolsó 10 percében nem engedhető ki gyerek az Arizona szobába;

·                    ha az osztályba visszatért gyerek ismét rendetlen, újra kimehet az Arizona szobába;

·                    az Arizona szobába távozott gyerek kérhet segítséget az órát tartó pedagógustól a tananyag pótlásával kapcsolatban – természetesen csak órán kívül;

·                    az Arizona szobába távozó tanuló döntéséért nem kaphat büntetést;

·                    az Arizona szobát látogató gyermek köteles egy beszélgetés erejéig megkeresni azt a nevelőt, akinek az óráját elhagyta;

·                    óraközi szünetben nincs nyitva az Arizona szoba;

·                    az Arizona szobában tartózkodó gyermekek egymással nem, csak a felügyelő nevelővel kommunikálhatnak (hiszen ugyanabban az időben több osztályból is tartózkodhat ott tanuló).

A segítő beszélgetéseknek fokozatai vannak:

·               a./ 1-4. tartózkodás után a beszélgetés résztvevői: tanuló + az adott órákat tartó nevelők

·               b./ 5. alkalom után: diák + osztályfőnök + az Arizona csoport tagjai közül a tanuló által választott nevelő

·               c./ 10. alkalom után: az előbb említett szereplők + az egyik szülő (előzőleg erről a megbeszélésről hivatalos értesítést kap)

·               d./ 15. alkalom után: kibővül az előző kör az iskola igazgatójával

·               e./ 20. alkalom után: bevonják a Családsegítő Szolgálatot

·               f./ 25. alkalom után: a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya is bekapcsolódik

Ha a szülő nem hajlandó az együttműködésre, azt azonnal jelezzük a Családsegítő Szolgálat felé. Minden beszélgetésről – az érintettek hozzájárulásával - hangfelvétel készül.

Az Arizona csoportról:

Tagjai az intézmény pedagógusok.

Feladatuk:

·         a program indításakor a helyi szabályok kidolgozása, az Arizona szoba kialakítása;

·         űrlapok szerkesztése, majd folyamatos biztosítása a zavartalan működéshez;

·         az Arizona szoba felügyeletének biztosítása;

·         a programmal kapcsolatos dokumentáció vezetése, rendszerezése, azok rendszeres értékelése;

·         alkalmankénti összejöveteleken összegzés, tapasztalatcsere a csoport tagjai részvételével, esetleg meghívott vendégekkel;

·         kapcsolattartás az iskola vezetésével, a tantestület többi tagjával, szülőkkel, gyerekekkel, külső személyekkel, szervezetekkel;

·         programok szervezése;

·         kérdőívek szerkesztése a programmal kapcsolatban azok szétosztása, eredményeinek értékelése;

·         az Arizona verseny koordinálása;

·         segítő beszélgetések lebonyolítása;

·         tájékoztató tartása az újonnan beiratkozott gyerekeknek és szüleiknek a programról minden ősszel;

·         információk bizalmas kezelése.