Házirend 2015/16

HÁZIREND

KÓKA, 2015.

 

Tartalom

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 5

1.1. A házirend hatálya. 5

1.2. A házirend nyilvánossága. 5

1.3. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 6

2. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE.. 6

2.1. Tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése. 6

2.2. Az intézmény működési területe. 7

2. 3. A tanítási év rendje. 7

2.4. Az iskola működési rendje. 7

3. TANULÓI JOGOK, KÖTELESSÉGEK ÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK.. 10

3.1. A tanuló kötelességei 10

3. 2. A tanuló joga. 11

3.3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok. 12

3.4. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába. 14

3.5. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. 14

3.6. A tanulók mulasztásának igazolása. 16

3. 7. A napközire vonatkozó szabályok. 17

3.8. Az osztályozó, javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai 17

3.9. Tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések rendje. 20

3.10. A Nevelési Tanácsadóba utalás menete, a szülő tájékoztatása. 20

3.11. A tanulók és a szülők tájékoztatása. 20

3.12. Egyéb tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok, módszerek, eljárások, technikák  21

4. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI, A FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI. 23

4.1. A tanulók értékelésének alapelvei 23

4.2. A tanulók jutalmazása. 25

4.3. A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi intézkedések. 26

5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ÉS A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK   28

5. 1. A tanulók közösségei 28

5.2. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége. 29

5.3. A diákmédia szerepe és lehetőségei 29

6. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK.. 29

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 32

 

„Az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz. A házirend célja, hogy kulcsot adjon a tanulói jogok gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez. A fegyelem és a rend az iskolában sem önmagáért valóan fontos. Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit kell, hogy szolgálja.”

                                                              (Dr. Bíró Endre: Jogok az iskolában)

 

A házirend a törvény felhatalmazása alapján elkészített belső szabályzat, mely vonatkozik a tanulókra, pedagógusokra, az iskola más alkalmazottaira és a szülőkre, akik a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat, teljesítenek kötelességeket.

A házirendben következetesen a szülő kifejezést használjuk, mely fogalom alatt minden esetben a gyermek törvényes képviselőjét értjük.

 

A házirend célja és feladata

 

A házirend az intézmény legfontosabb jogszabály gyűjteménye. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend megsértése fegyelmi intézkedést vagy fegyelmi büntetést von maga után.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A házirend hatálya

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

Ez a házirend 2013. március 31. napján lépett hatályba.

1.2. A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

·         az iskola nevelői szobáiban,

·         az iskola igazgatójánál,

·         az iskola igazgatóhelyettesnél,

·         az osztályfőnököknél,

·         a diákönkormányzatot segítő felnőttnél,

·         a szülői munkaközösség elnökénél,

·         az iskola honlapján,

·         minden tanteremben a házirend kivonata,

·         valamint az iskola fenntartójánál.

A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

  • a tanulókkal az első tanítási napon,
  • a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól az érintetteket tájékoztatni kell.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől, a nevelőktől, azok fogadóóráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

1.3. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

A házirendet a nevelők, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A házirend tervezetét megvitatja a nevelőtestület, az iskolai SZMK, a diákönkormányzat, és véleményét eljuttatja az iskola igazgatójához.

A házirendet a nevelőtestület fogadja el. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az SZMK, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.

A házirend felülvizsgálata legalább 4 évenként javasolt.

2. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

2.1. Tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése

Tanulói jogviszony a beíratás napjától él, de az első tanítási naptól valósul meg a gyakorlatban. A tanulói jogviszony létesítéséből adódó tanulói jogokat a beíratástól, illetve az első osztályos tanulók beíratását követő tanév megkezdésétől minden gyermeknek joga van az intézményben gyakorolni.

A tanuló joga, hogy átvételét kérje másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.  

Az osztályba/csoportba sorolás igazgatói jogkör.

Az érintett tanulót, illetve szüleit a gyermek felvételéről vagy elutasításáról az intézmény vezetője írásban tájékoztatja.

Tanulói jogviszony megszűnése: a törvény, illetve jogszabály által meghatározott módon.

2.2. Az intézmény működési területe

Az általános iskola elsősorban körzeti feladatokat lát el kókai állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra vonatkozóan.

2. 3. A tanítási év rendje

A tanév rendjét a közoktatási törvény tanévre vonatkozó miniszteri rendelete alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. Iskolánk nyitott szabadidős funkciókat is betöltő intézmény.

A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának alapelvei:

A diákönkormányzat számára minden tanítási évben 1 nap áll rendelkezésre a diáknap rendezvényére, az egyéb napokról minden évben az éves munkaterv alapján dönt a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten.

A nyári nyitva tartás rendje: a tanév rendje határozza meg.

A szorgalmi időszakon túl iskolai szervezésű programra előzetes egyeztetés alapján az intézmény vezetőjének engedélyével kerülhet sor. A nyári időszak ügyeleti rendjét az intézményben jól látható helyen kifüggesztjük.

2.4. Az iskola működési rendje

Az iskolai élet a nevelőtestület irányító, szervező és ellenőrző tevékenysége alapján folyik.

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhat óráig van nyitva. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük. Hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától 7.30 óráig ügyelet van. 7.30 óra után érkező tanulók 7.45-ig az iskola udvarán vagy a tantermekben tartózkodnak.

7.45 és 7.55 kötött az ún. „beszélgetős percek” idején az osztályfőnökök az osztálytermekben tartózkodnak.

Az iskolában a tanítás reggel 8.00 órakor kezdődik.

A tanulók délelőtt a szünetekben az udvaron tartózkodnak az ügyeletes nevelők és a pedagógiai asszisztens felügyeletével. Rossz idő esetén az osztálytermekben tartózkodnak a tanulók.

A tanuló - tanítási idő alatt - az iskola területét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, osztályfőnök helyettese (távolléte esetén az igazgató, az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az osztályfőnök, az igazgató, igazgatóhelyettes vagy az ügyeletes tanár adhat engedélyt.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek és működési rendjüknek megfelelően használhatják. Az oktatástól eltérő használatra engedélyt csak az iskola igazgatója adhat.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

Az alsós tanulók szülei gyermekeiket a sorakozó helyéig kísérhetik, illetve a tanulók napirendjét nem zavarhatják meg további ott-tartózkodásukkal.

Mozgáskorlátozott tanulóinkat szüleik a tanteremig kísérhetik. Becsöngetés után a kísérők jelenlétükkel nem zavarhatják az iskolai életet.

Külső személynek a tanórák látogatására a pedagógussal egyeztetve az igazgató adhat engedélyt.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

Csengetési rend:   1. óra:   8.00  -   8.45

                            2. óra:   8.55  -   9.40

                            3. óra:   9.55  -  10.40

                            4. óra: 10.50  -  11.35

                            5. óra: 11.45  -  12.30

                            6. óra: 12.40  -  13.25

                            7. óra: 13.45  -  14.30

A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek.

A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45 óra és 14.00 óra közötti időben főétkezésre (ebédre) időt biztosítunk.

 

3. TANULÓI JOGOK, KÖTELESSÉGEK ÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK

 

3.1. A tanuló kötelességei

·         tiszteletet és megbecsülést tanúsítson szülei, nevelői, tanulótársai és az iskola dolgozói iránt, emberi méltóságukat tiszteletben tartsa;

·         viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,

·         legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,

·         köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,

·         tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,

·         a tanórákra mindig pontosan érkezzen, órakezdés utáni érkezése késésnek számít;

·         óvja az oktatás során használt eszközöket, az iskola létesítményeit, és azokat az előírásoknak megfelelően kezelje;

  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,
  • az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
  • a tanítási órához szükséges eszközöket, felszereléseket, tájékoztató füzetét tisztán, rendben, használható állapotban mindig magával hozza;

·         a tájékoztató füzetét a nevelőjének beírásra átadja, illetve a tanári utasítás szerinti beírást elvégezze, majd nevelőjével láttamoztassa;

·         írásbeli házi feladatát otthon, a napköziben elkészítse, tájékoztató füzetét, osztályzatait a szüleivel folyamatosan láttamoztassa;

·         a tanítási óra befejezése után a termet rendben hagyja el, ellenőrizze a padokat, utolsó óra végén a kijelölt termekben a székeket helyezze a tanulói asztalra;

·         ha a tanulót felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig azon részt vegyen;

·         vigyázzon a tisztaságra az iskola egész területén, az okozott kárt a jogszabályoknak megfelelően megtérítse;

·         az iskolában tiszta ruhában és az évszaknak megfelelően öltözve, rendezett szolid külsővel jelenjen meg (az indokolatlan divatozás kerülendő);

·         az iskolai ünnepélyeken ünnepi viseletben jelenjen meg (fehér ing, blúz, sötét alj, nadrág);

·         a testnevelés órák előtt és után, illetve a sportfoglalkozások alkalmával tartsa be az öltözők és a tornaterem használatára vonatkozó előírásokat;

·         óvakodjon az egészségét károsító anyagok használatától;

·         az étkezési díjat minden hónapban a gazdasági felelős által megjelölt időpontban a pénztárba befizesse;

·         a tankönyvek árát azok átvételekor kifizesse;

·         saját és társai testi épségének megóvása és a pedagógiai program megvalósítása érdekében a nevelői intézkedéseknek megfelelően járjon el.

3. 2. A tanuló joga

·         képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;

·         nem kötelező tanórai foglalkozást válasszon, és azon részt vegyen, mely az értékelés és minősítés, a mulasztás, a magasabb évfolyamba lépésnél úgy tekintendő, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne;

·         a korrepetálást és tehetségfejlesztést igénybe vegye;

·         tanórán kívüli foglalkozást válasszon, és ezen részt vegyen;

·         a tanórán nyugodt körülmények között tanulhasson;

·         egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írjon, melynek időpontját egy héttel előbb közölték, és azt értékelve két héten belül kapja vissza;

·         kérje tanárai segítségét az őt különösen érdeklő vagy számára nehezen érthető anyagrészek feldolgozásához;

·         tanulmányait rövidebb idő alatt végezhesse el, és ezért köztes vizsgát tegyen a jogszabályok alapján;

·         igénybe vegye a rendszeres egészségügyi felügyeletet;

·         családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tankönyvellátásban részesüljön;

·         az iskola létesítményeit, berendezéseit igénybe vegye, annak eszközeit tanárainak engedélyével, felügyeletével használhassa;

·         hogy választó és választható legyen a diákképviseletben, részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában – személyesen vagy képviselő útján;

·         érdekképviseletét, érdekei védelmét, érdekegyeztetési jogait érvényesíthesse, ezt segítik a DÖK megbeszélések, iskolai diákparlament, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, a diákönkormányzaton keresztül véleményt mondjon, javaslatot tegyen az őt érintő kérdésekben;

·         diákköröket szervezzen, létrehozzon, mely nem lehet politikai párt, illetve szervezethez fűződő csoport.

3.3. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

A tanuló kötelessége, hogy:

·         óvja saját és társai testi épségét, egészségét és sajátítsa el, illetve alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, melyeket minden tanévben a kötelező balesetvédelmi oktatás alkalmával megismerhet;

·         betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

·         azonnal jelentse az iskola felnőtt dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

·         azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;

·         megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

·         rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

Tilos:

·         az iskolába és az iskolai szervezésű programokra sérülést okozó, veszélyes tárgyakat hozni;

·         az udvaron kavicsot, követ, hógolyót dobálni;

·         az iskola területére robbanóeszközt, petárdát, szúró-, vágóeszközt behozni;

·         az iskola területén alkoholt fogyasztani, dohányozni, rágógumizni, szotyolázni;

·         a kisebbeket megfélemlíteni, tőlük pénzt, vagy bármilyen értéktárgyat elvenni;

·         az udvaron kerékpározni, gördeszkázni, motorozni;

·         verekedni, egymás testi épségét veszélyeztetni, balesetveszélyes játékot játszani.

A testnevelési órákra, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok:

·         a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

·         a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselniük;

·         a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, balesetveszélyes testékszert. Értéktárgyaikat a foglalkozásvezetőnek a foglalkozás megkezdésekor leadják megőrzésre, és a foglalkozás végén visszakapják;

·         időszakosan felmentett tanuló a tornateremben sportruházatban tartózkodik, azt csak szaktanári engedéllyel hagyhatja el;

·         a tanulók fizikai állapotának mérése tanévenként egy alkalommal történik.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja.

Az iskolaorvos elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

·         fogászat: évente egyszer az iskolai fogorvossal egyeztetett időpontban;

·         általános szűrővizsgálat: kétévente egy alkalommal;

·         a tanulók fizikai állapotának nyilvántartása;

·         továbbtanulás előtt álló tanulók egyéni igény szerinti vizsgálata.

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát az éves munkaterve szerint.

A gyermek és ifjúságvédelmi, valamint egészségnevelő feladatot ellátó személyek minden tanuló és szülő rendelkezésére állnak, elérhetőségük minden osztályfőnöknél, az iskolai faliújságon, illetve az iskola internetes honlapján található meg.

3.4. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik.

Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) csak saját felelősségre, valamint nagyobb összegű pénzt csak a szülő engedélyével hozhatnak. A tanuló mobiltelefonját 7:45 és 8:00 között az osztályfőnökének leadja, melyet a tanítás végeztével az iskolatitkártól átvehet. A szabályt megszegőktől a készüléket elvesszük és csak a szülőnek adjuk át.

Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjukat csak a tárolóban helyezhetik el.

A biztonság érdekében javasoljuk, hogy a kerékpárjukat a diákok zárják le.

A behozott értéktárgyakért az iskola a törvényben előírtak alapján vállal, illetve nem vállal felelősséget.

3.5. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

·         az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

·         az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

·         az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Minden tanuló feladata, hogy az iskola és környezete rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse. Maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben a tanórák után rendet hagyjon.

Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

·         osztályonként két-két hetes,

·         ügyeletes tanulók.

Hetesek feladatai:

·         gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő kérése szerint);

·         a szünetben a termet kiszellőztetik;

·         társaikat az udvarra küldik,

·         az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére,

·         az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,

·         ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, bejelentik az iskolavezetésnek,

·         az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát,

·         bejelentik a rongálást, balesetet az órát tartó szaktanárnak.

 Ügyeletes tanulók feladatai:

·         a kijelölt ügyeleti helyeken (kapunál, bejárati ajtónál, lépcsőfordulóban, tanári folyosó ajtajánál) biztosítják a rendet,

·         probléma esetén az ügyeletes nevelő segítségét kérik,

Ügyeletesi feladatot csak az a tanuló láthat el, aki ezt magatartásával kiérdemli.

Az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösségek közreműködnek. Az iskolai munkaterv tartalmazza a rendezvényekért felelősöket (nevelő és tanulóközösséget).

3.6. A tanulók mulasztásának igazolása

A tanuló köteles igazolni, ha hiányzik

·         tanítási órákról,

·         diákkörről, amelyre jelentkezett,

·         tanítás nélküli munkanapon szervezett foglalkozásról,

·         tanulmányi kirándulásról,

·         az iskolai ünnepek keretén belüli programokról,

·         önként vállalt szereplésről, feladatáról.

A mulasztások igazolásának módja:

Betegség vagy váratlanul fellépő akadályoztatás esetén a szülő köteles a hiányzás első napjának reggelén személyesen bejelenteni az osztályfőnöknek a hiányzás tényét, okát és a hiányzás várható időtartamát. A hiányzást követő első osztályfőnöki órán az igazolást, - amelyet a szülőnek is alá kell írni - be kell mutatni. Orvosi igazolás nélkül a szülő a tanév során összesen 3 napot igazolhat, amennyiben a hiányzást annak első óráiban bejelentette az osztályfőnöknek. Utólagosan szülői igazolást nem fogadunk el.

Előre ismert ok miatti hiányzásra a szülő köteles 3 napnál rövidebb idő esetén az osztályfőnök, 3 napot meghaladó időszakra az iskola igazgatójának engedélyét beszerezni.

Az igazolatlan mulasztás fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben a törvényi előírásoknak megfelelően gyámügyi intézkedést von maga után.

Amennyiben a tanuló országos, megyei tanulmányi verseny döntőjébe került, a verseny előtt 1 tanítási nap felkészülési időt kap. Ha a tanuló országos mérésben vesz részt, akkor csak az előre meghatározott módon és időtartamban kell az iskolában tartózkodnia. Sport- és egyéb versenyek alkalmával a felkészítő tanár kikérőjére adott engedéllyel maradhat távol a tanuló a tanítási órákról.

Késés: a mulasztási és haladási naplóban, a hiányzás rovatban „K” betűvel jelöljük, a jegyzet rovatban a késés mennyiségét percben feljegyezzük, és negyvenöt percenként igazolatlan óraként kezeljük.

3. 7. A napközire vonatkozó szabályok

A napközis foglalkozások minden tanévben a tanulók órarendjéhez igazodva folynak. Ezek összeállításakor fontos szempontnak tekintjük, hogy a felügyelet állandóan biztosítva legyen.

3.8. Az osztályozó, javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai

Köztes vizsgát tehet a jogszabály alapján az a tanuló, aki tanulmányait rövidebb idő alatt szeretné elvégezni.

Különbözeti vizsga tehető átvétel esetén, ha az előző intézmény helyi tanterve eltér iskolánk helyi tantervétől.

Osztályozó vizsga tehető, ha a tanuló hiányzása meghaladja a tantárgyi, illetve egész évre a törvény által előírt mértéket, valamint, ha a gyermek magántanulói státuszban folytatja tanulmányait.

Osztályozó vizsgán ad számot tudásáról a tanuló a szabadon választott tantárgy előírt követelményeinek teljesítése esetén.

Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki a tantárgyi előírt követelményrendszert nem teljesítette, és tantestületi határozat alapján a továbbhaladás feltételeként ezt a lehetőséget megkapja.

A tanuló és szülei kérelmére – a jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról minden tanulónk.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei

  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,
  • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.
  • Köztes vizsga esetén a vizsga időpontja előtt egy hónappal.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

 

TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Környezetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

 

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Idegen nyelvek

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Erkölcstan

 

SZÓBELI

 

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Ének-zene

 

 

GYAKORLATI

Hon- és népismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

 

Vizuális kultúra

 

 

GYAKORLATI

Informatika

ÍRÁSBELI

 

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

 

 

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

 

 

GYAKORLATI

 

3.9. Tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések rendje

A szülő kérésére engedélyezhető, hogy a tanuló a tantervi követelmények teljesítése esetén is évet ismételjen. Bizonyos órák látogatása alól indokolt esetben felmenthető a gyermek. Orvosi javaslat alapján testnevelés órán könnyített testnevelésre, illetve felmentésre az igazgató adhat engedélyt. Eseti felmentést a szaktanár adhat. Szakértői, illetve Nevelői Tanácsadói javaslat alapján igazgatói engedéllyel az év végi osztályozás alól felmenthető a tanuló.

3.10. A Nevelési Tanácsadóba utalás menete, a szülő tájékoztatása

Az osztályfőnök, illetve a szaktanárok jelzése alapján, ha a gyermek tanulási nehézséggel küzd, vagy magatartási és beilleszkedési gondjai vannak, az iskola kérheti a Nevelési Tanácsadó szakembereinek vizsgálatát, melyet a szülő aláírásával elfogad. Az érintett tanulóról az osztályfőnök intézményi beutalón pedagógiai véleményt csatol. A vizsgálat után a Nevelési Tanácsadó szakvéleményt ad, és javaslatot tesz a felmerült probléma kezelésére, melyről az iskolát és a szülőt is értesíti.

3.11. A tanulók és a szülők tájékoztatása

A nevelők szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban rendszeresen tájékoztatják a tanulót és szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői munkaközösséggel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

  • az iskola igazgatója:

-        a szülői munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,

-        a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül,

-        elektronikus úton az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja,

  • az osztályfőnökök:

-        az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

  • szóban:

-        a családlátogatásokon,

-        a szülői értekezleteken,

-        a nevelők fogadó óráin,

-        a nyílt tanítási napokon,

-        telefonon keresztül,

  • írásban:

-        a tájékoztató füzetben.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői munkaközösséggel.

3.12. Egyéb tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok, módszerek, eljárások, technikák

Minden tanulónak joga, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, de a tanulónak is figyelnie kell arra, hogy ebben a jogban ő se sértsen meg senkit. Vélt vagy valós sérelem esetén fordulhat: ügyeletes nevelőhöz, osztályfőnökhöz, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőshöz, legvégső esetben az intézmény vezetőjéhez.

A tanulókról az intézményben nyilvántartott személyes adatok védelme a jogszabályban előírtaknak megfelelően történik. A gyermekről nyilvántartott személyes adatokat csak a tanuló ügyében törvényesen, hivatalosan eljáró személy kaphat.

Információhoz jutás, kérdezés, érdemi válasz rendje: saját vagy a társai ügyeivel, problémáival kapcsolatban, minden személyét érintő dologban kérdésekkel fordulhat a DÖK vezetőjéhez, az osztályfőnökhöz, az intézmény pedagógusaihoz, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőshöz, az SZMK választmányához és az iskola igazgatóhoz. Érdemi választ 10 napon belül kap.

Szabad véleménynyilvánítás módja: minden őt érintő kérdésben észrevételét jelezheti a DÖK megbeszéléseken, az iskolai diákparlamenten, osztályfőnöki órákon, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az SZMK választmánya fogadó óráján. Ügyelnie kell arra, hogy a véleménye megfogalmazásával senkit meg ne sértsen.

Javaslattételi, véleményezési, döntéshozatali jogok vélt vagy valós csorbulása esetén a tanuló jelezheti az osztály által választott DÖK vezetőnél és tagjainál, az osztályfőnöknél, osztályfőnök helyettesnél, az iskolai DÖK vezetőjénél, a DÖK munkáját segítő felnőtt vezetőnek, az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, végső esetben az intézmény vezetőjének.

A tanuló a család anyagi helyzetétől függően kérelemre kedvezményes étkeztetésben, tankönyvtámogatásban részesülhet. A szülő a mindenkori jogszabályokban meghatározott lehetőségekről tájékoztatást kap:

·         a szülői értekezleteken,

·         a gyermekkel hazaküldött igényfelmérő lapok útján,

·         az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősétől.

A juttatások iránti kérelmet a formanyomtatványokon, a szükséges igazolásokat mellékelve évente meg kell ismételni. Ennek elmulasztása a juttatás elmaradását eredményezi. A határidőre visszaküldött kérelmeket az iskola eljuttatja az elbírálásban illetékes szervhez.

A szülők tájékoztatásának módja az előző tanév végén a következő tanévhez szükséges tankönyvekről írásbeli felsorolást kapnak a tanulók szülei (gondviselője), hogy a következő tanévben milyen tankönyvekre lesz szükség. Ezen a tájékoztatón jelezhet vissza a szülő (gondviselő), hogy a jelzett tankönyvekből

·         melyeket szeretne megvásárolni,

·         melyeket az iskolai könyvtárból kikölcsönözni,

·         jelzi, hogy a felsoroltakból melyiket nem igényli.

4. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, JUTALMAZÁSÁNAK FORMÁI, A FEGYELMEZŐ ÉS FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI

4.1. A tanulók értékelésének alapelvei

Tanulmányi munka

A tanulók teljesítményét második évfolyamtól tanítási év közben érdemjegyekkel értékeljük. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 54.§ (1) (2) (3) (4) bekezdések alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szövegesen értékeli. Második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén osztályzattal minősíti.  Az érdemjegyeket és osztályzatokat a hagyományos ötfokozatú skála szerint adjuk.

Magatartás és szorgalom

Legfontosabb cél az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. A tanuló magatartását és szorgalmát az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szövegesen, második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon év közben havonta, félévkor és tanév végén érdemjeggyel, írásban értékeljük példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokkal.

A magatartás értékelés kialakításának szempontjai

A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

 

magatartás

példás

változó

rossz

fegyelmezettsége

nagyfokú, állandó, másokra pozitívan
kiható

megfelelő, még nem teljesen a sajátja

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó de igyekszik javulni

erősen kifogásolható, erősen
zavaró negatív

viselkedéskultúrája,
hangneme
 

kifogástalan,
példaértékű,
tisztelettudó,
udvarias

kevés kivetnivalót hagy maga után

udvariatlan,
nyegle

durva, romboló, közönséges,
goromba hangoskodó

hatása közösségre,
társas emberi
kapcsolatai

pozitív, aktív,
segítőkész,
jóindulatú,
élen jár,
kezdeményező

részt vesz, de befolyást nem gyakorol,
jóindulatú

nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó

negatív, goromba, ártó, megfélemlítő

házirend betartása
 

betartja, arra törekszik,

néha hibázik

részben tartja be, osztályfőnöki intése van

sokat vét ellene, fegyelmi büntetést kapott

felelősségérzete
 

nagyfokú felelősségtudat

időnként feledékeny

ingadozó

felelőtlen,
megbízhatatlan
 

 

 A szorgalom értékelése a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát értékeli.

A szolgalom osztályzat kialakításának szempontjai

A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

 

szorgalom

példás

változó

hanyag

tanulmányi
munkája

céltudatosan törekvő, odaadó, igényes

figyelmes, törekvő

ingadozó,

hanyag, lassító, elégtelen osztályzatot kapott

munkavégzése,
aktivitása

kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen,
hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan,
gondatlan

kötelességtudata
 

kifogástalan,
precíz

megfelelő néha
ösztökélni kell

felszerelése gyakran hiányzik

szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos

tanórákon kívüli információk felhasználása, többlet munkája

rendszeres,
érdeklődő

előfordul,
ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

 

 

4.2. A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

·         példamutató magatartást tanúsít,

·         folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el,

·         az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

·         vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

  • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában –tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

·         szaktanári dicséret,

·         osztályfőnöki dicséret,

·         igazgatói dicséret,

·         nevelőtestületi dicséret.

 

szaktanári dicséret

kiváló teljesítményért (pl. versenyen való sikeres részvétel) vagy folyamatosan végzett kiemelkedő tanulmányi munkáért

osztályfőnöki dicséret

kiemelkedő közösségi munkáért osztály- vagy iskolai szinten

igazgatói dicséret

jelentős iskolai rendezvényen nyújtott kiemelkedő teljesítményért (pl. szereplés, megyei vagy országos versenyeredmény)

nevelőtestületi dicséret

többéves kiemelkedő közösségi munkáért vagy országos verseny döntőjébe kerülésért adható.

 

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

  • szaktárgyi teljesítményért vagy általánosan kiemelkedő tanulmányi munkáért (kitűnő) dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az a végzős tanuló, aki tanulmányai során kimagasló tanulmányi eredményt mutatott fel, oklevelet kap, melyet a ballagási ünnepségen vehet át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben  lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4.3. A tanulókkal szembeni fegyelmező és fegyelmi intézkedések

Azt a tanulót, aki

·         tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

·         vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

·         vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

·         szaktanári figyelmeztetés,

·         osztályfőnöki figyelmeztetés,

·         osztályfőnöki intés,

·         osztályfőnöki megrovás,

·         igazgatói figyelmeztetés,

·         igazgatói intés,

·         igazgatói megrovás,

·         tantestületi figyelmeztetés,

·         tantestületi intés,

·         tantestületi megrovás.

 

szaktanári

figyelmeztetés

Pl. fegyelmezetlenség, tanóra zavarása, a házi feladat vagy a felszerelés sorozatos hiánya esetén, stb.

2 szaktanári figyelmeztetés után a harmadik esetben osztályfőnöki figyelmeztetés adható.

Az alábbi fegyelmező intézkedések az elkövetett vétségek, mulasztások súlyának megfelelően, a fokozatosság elvét betartva alkalmazhatók.

osztályfőnöki

figyelmeztetés

fokozatosság elve

 

 

intés

késések

 

 

megrovás

 

 

igazgatói

figyelmeztetés

igazolatlan óra

 

 

intés

kötelességmulasztás

 

 

megrovás

súlyos kötelességszegés

 

tantestületi

figyelmeztetés

 

 

 

intés

 

 

 

megrovás

 

 

 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

·         az agresszió, verekedés, mások bántalmazása;

·         a szándékos károkozás;

  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

Az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása azonnal igazgatói szintű fegyelmező intézkedést von maga után.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt a hatályos törvény alapján.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ÉS A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

5. 1. A tanulók közösségei

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

A felsős osztályok tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két diákönkormányzati képviselőt választanak.

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot az iskola igazgatója által megbízott segítő felnőtt látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő felnőttnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

A diákönkormányzat rendezvényei: a tanév során rendszeresek a diákönkormányzat gyűlései, legalább évi 5 alkalom. Tanévenként papírgyűjtést szerveznek.

Egy tanítás nélküli munkanap áll a diákok rendelkezésére önálló szervezésű program lebonyolítására, melyet diáknapnak nevezünk.  

Az iskolai diákközgyűlés

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév júniusban az iskola igazgatója a felelős.

Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő felnőtt, valamint a diákönkormányzat gyermek-vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról.

Az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkaterv teljesítéséről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól, az igény és elégedettség mérés eredményességéről és az azt követő intézkedésekről.

5.2. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

A tanulók nagyobb közösségének minősül a tanulói létszám 50 %-a.

A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti, illetve egy tanulói közösség teljes létszámának megfelelő tanulói érintettség.

A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

5.3. A diákmédia szerepe és lehetőségei

Az iskolában újság működik Iskolai Hírlevél címen, melynek főszerkesztője tanár. A kiadás költségeit az intézmény finanszírozza.

Az iskola hivatalos honlappal rendelkezik www.kokasuli.hu, melynek webmestere az iskola pedagógusa.

Diákjai iskolarádióban műsorokat szerkesztenek, alsó tagozaton tanítói felügyelettel.

6. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. A folyamatos foglalkozásokra való jelentkezés esetén, az azokon való részvétel az adott félévben kötelező. Ez alól felmentést írásbeli szülői kérésre alapos indok alapján az igazgató adhat.

  • Napközi/tanulószoba:Az iskolában tanítási napokon az 1-4. évfolyamon napközi, 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. Itt biztosítjuk a házi feladatok elkészítésének lehetőségét nevelői irányítás és felügyelet mellett.
  • Az általános iskola korrepetálást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, szakköröket, egyéb foglalkozásokat  biztosít  a nevelés-oktatás  délutáni időszakában olyan módon, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az iskolában az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
  • Egész napos oktatás:  iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg
  • Diákétkeztetés: az iskola az azt igénylő tanulók számára tízórait, ebédet és uzsonnát biztosít. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat a pénztárban, vagy átutalással kell befizetni az előre megadott napokon. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő az étkezést egy nappal előre lemondja.
  • Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások: az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódóan korrepetálásokkal és differenciált képességfejlesztést szolgáló órákkal segítjük.
  • Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
  • Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetekkel kapcsolatosak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
  • Versenyek, vetélkedők, bemutatók: a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
  • Kirándulások: az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal egynapos kirándulást szerveznek. Szülői igény alapján – önkéntes szülői hozzájárulással – többnapos kirándulás is szervezhető.
  • Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok gyermekei is részt tudjanak venni.
  • Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.
  • Szabadidős foglalkozások: a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
  • Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: a tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Ezeken a foglalkozásokon a felnőtt felügyeletet minden esetben biztosítani kell.
  • Hit- és vallásoktatás: az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

A Házirend elfogadása és jóváhagyása

 

A Kókai Kossuth Lajos Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a 2015. év augusztus hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

Kóka, 2015. augusztus 31.

 

………………………………………………                         ….………………………………………..

                   aláírás                                                                                         aláírás

 

A Kókai Kossuth Lajos Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a 2015.év augusztus hó 31. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

 

Kóka, 2015. augusztus 31.

 

                                                        ………………………………………………

                                                                                                aláírás

 

A Kossuth Lajos Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület a 2015. év augusztus  hó 28.  napján tartott ülésén elfogadta.

 

Kóka, 2015.augusztus 28.

                                                                                 .................................................

                                                                                                  igazgató