Pedagógiai program

 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2004.

Módosítva: 2007.

TARTALOMJEGYZÉK

 

BEVEZETŐ                                                  

    1.    Intézményi adatok                                                                           

    1.1. Alapító okirat                                                                

    1.2. Az iskolai munka feltételei                                   

    2.    Az iskola bemutatása                                                    

    2.1. Az iskola rövid története         

    2.2. Az iskola helye és helyzete a településen                                         

    2.3. Az iskola hagyományai 

                                                                  

NEVELÉSI PROGRAM                                                                         

    1.  Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai                                                   

    1.1. Alapelvek                                                                      

    1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai                                  

    1.3. Feladatok                                                                     

    1.4. Eszközök, eljárások                                                                

    2.    Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok              

    3.    A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok                                  

    4.   A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

    5.    A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység            

    6.    A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok                  

    7.     A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

    8.     A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység                       

    9.     Egészségnevelési program                                                              

    9.1.  Az egészségnevelés célja

    9.2.  Az egészségnevelés feladatai                                      

    9.3.  Az egészségnevelés területei

    9.4.  Az egészségnevelés színterei

    9.5.  Mindennapos testmozgás

    9.6.  Segítő kapcsolatok                                                                

    10.   Környezetnevelési program                                                             

    10.1. Erőforrások                                                                          

    10.2. Iskolán belüli együttműködés                                     

    11.   A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke                                            

    12.   A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

    12.1. A szülői munkaközösség                                             

    13.    A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása       

                                     

HELYI TANTERV                                                                                 

    1.    Tantervek                                                                              

    1.1. Óraterv                                                                                            

    1.2. Óraszámok a közoktatási törvény 52.§-a alapján                    

    1.3. A tanulók heti kötelező és választható tanórai óraszámának változásai a következő tanévekben                 

    2.    Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

    2.1. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzésének módja

    2.2. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai

    3.   Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei                                

    4.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái           

    4.1. A tanulók teljesítményének értékelése                                             

    4.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése

    4.3. A magatartás és szorgalom értékelése

    4.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai

    4.5. Az iskolai jutalmazás formái

    4.6. Az iskolai büntetés formái

    5.   Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

    5.1. A házi feladat rendeltetése, jelentősége

    5.2. Célja

    5.3. Az otthoni feladatok meghatározásának elvei                         

    6.    A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

    7.    Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA                    

    1. A pedagógiai program érvényességi ideje                                            

    2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata                                 

    3. A pedagógiai program módosítása                                                       

    4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK                                        

    A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása                                   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BEVEZETŐ

 

1. INTÉZMÉNYI ADATOK

 

1.1. Alapító okirat

  1. Az intézmény neve: Kossuth Lajos Általános Iskola
  2. Székhelye:  2243 Kóka, Dózsa György út 3.   

Telefon: 06-29-628-130

Fax: 06-29-628-131

  1. Típusa: 8 évfolyamos általános iskola
  2. Alapító szerve: Kóka Községi Tanács 1950.

Jogelőd: Általános Iskola Kóka

  1. Fenntartó szerve: Kóka Község Önkormányzata

                               2243 Kóka, Dózsa György út 1.                         

  1. Felügyeleti szerve: Kóka Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

                                 2243 Kóka, Dózsa György út 1.

  1. Jogállása: önálló jogi személy saját szervezeti és működési szabályzattal

                    rendelkezik.

  1. Gazdálkodási jogköre: részben önálló, önálló bérgazdálkodási jogkörrel

rendelkező költségvetési szerv, amelynek gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A tanulók állami támogatásának összege máshová nem csoportosítható.

  1.  Alaptevékenysége a Kt. 25-32. §-a alapján:

801214:

  • nappali rendszerű 1-8. évfolyamon általános iskolai oktatás         
  • napközis és tanulószobai ellátás
  • a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia,

     dysgraphia, dyscalculia) tanulók integrált oktatása

         Kiegészítő tevékenységei:

·         tehetséggondozás, felzárkóztatás

·         sportkör, tömegsport, diákkör, szakkörök szervezése

·         tanulmányi kirándulások és szabadidős programok, versenyek szervezése

·         805113: iskolai étkeztetés

  1.   Az intézmény beiskolázási körzete: Kóka község közigazgatási területe        

     11.  Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 390 fő

12.  Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem

  folytathat.                     

13.  A feladat ellátását szolgáló vagyon: az intézmény feladatellátásához

  szükséges feltételeket és vagyont az önkormányzat biztosítja. A va-

  gyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára biztosítja. 

     14.  Az intézményvezető megbízási rendje: a Kjt. szerint történik.

 

Alapító okirat száma, kelte (módosított): 107/2007. (VI. 19.)

 

1.2. Az iskolai munka feltételei

1.2.1 Személyi feltételek

Az iskolában dolgozó pedagógusok száma: 24 fő (ebből 10 fő kétdiplomás). Valamennyien jól képzettek, nevelő-oktató tevékenységükben, módszereikben megfelelnek a tanulók és a szülők által támasztott elvárásoknak. A szakmai munkát szakmai közösségek segítik. Iskolánkban 4 szakmai munkaközösség működik:

            - humán munkaközösség

            - reál munkaközösség

            - felsős munkaközösség

            - alsós (tanítói) munkaközösség

Az oktató-nevelő munkát 1 félállású fejlesztő pedagógus és 1 pedagógiai asszisztens segíti.

Az iskola működését 1 fő iskolatitkár és 6 technikai dolgozó segíti.

 

1.2.2. Tárgyi feltételek

Az intézmény egy épületben, 17 tanteremben, 1 informatika-teremben, 1 logopédiai szobában, 1 csoportszobában (kuckó) és a tornacsarnokban látja el feladatát .

A szemléltető eszközök, berendezési tárgyak és egyéb felszerelések beszerzése az önkormányzat taneszköz beszerzési ütemtervének alapján folyamatosan történik. A tantermek, mellékhelyiségek berendezése megfelelően felszerelt, a taneszközeink, szemléltető eszközeink viszont hiányosak.

A hiányzó felszerelések pótlását pályázati úton, a szülők- pedagógusok báljának bevételéből igyekszünk pótolni.

Feltétlenül szükséges a jelenlegi iskolai étkező kiváltása és technika szaktanterem kialakítása.

 

1.2.3. A tanulói közösség összetétele, helyzete

Iskolánkban a tanulók száma 330-380 fő között változik. Az összlétszám 5-10 %-a sajátos nevelési igényű, akiket integráltan oktatunk. A nevelő-oktató munka 8 évfolyamon, 2-2 párhuzamos osztályban folyik. Kivétel az első évfolyam, ahol 3 tanulócsoport működik. A kislétszámú első osztályban a nevelési tanácsadói javaslattal rendelkező, nagyobb segítségre szoruló kisdiákok tanulnak.

Tanulóink több mint 50 %-a hátrányos helyzetű, nehéz szocio-kulturális háttérrel rendelkezik, melyből adódóan pedagógusainkra egyre több nevelési feladat hárul.

Nehézségeink ellenére tanulóink szép eredményeket érnek el a különböző megmérettetések alkalmával.

A beiskolázás aránya intézményünkben jó, szinte minden gyermek továbbtanul, és megállja a helyét új iskolájában. Az eredményes munka jó példája a körzeti, megyei és országos tanulmányi versenyeken nyújtott kiemelkedő teljesítmény. A sport területén elért eredményeinkre is méltán lehetünk büszkék. A 2006-07. tanévben elindítottuk a THMV-t (területi humán műveltségi versenyt) a Kóka Kupa Körzeti Tanulmányi Verseny mellett, mellyel szintén hagyományt szeretnénk teremteni.

 

 

 

2. AZ ISKOLAI BEMUTATÁSA

 

2.1. Az iskola rövid története

Az intézmény elődje a XVI. század második felében kezdte meg működését. Az egyházhoz tartozó kántortanító az írás és olvasás tudományára tanította a diákokat. Kezdetben a plébánián és a kántor lakásán tanultak, majd a községháza adott otthont a tanulni vágyóknak. Nyáron 60-70, télen 180 diákot is számláltak.

1909-től 1948-ig keresztes nővérek foglalkoztak a lányokkal, a fiúkkal pedig kántorok, illetve világi tanítók. 1940-ben épült fel a Dózsa György úti iskola három tanteremmel, amely a jelenlegi iskola elődje volt. Az 1950-es államosításkor a Községi Tanács kezelésébe került.

1960-ban a Községi Tanács udvara felőli területen öt tanteremmel bővítették az iskolát, melynek ekkor 550 tanulója és 23 nevelője volt.

1968-ban a váci Mezőgazdasági Szakközépiskola kihelyezett tagozata kezdte meg működését az intézményben.

1978-ban az iskola négy új tanteremmel és egy nevelői szobával gazdagodott a „Becsal” épület átalakításának eredményeként.

1986-ban az 1960-ban átadott épületrészre emeletet építettek.

Az iskola munkáját nagymértékben segíti az 1994-ben épült sportcsarnok és művelődési ház.

1995-ben zenei szakkör indult az iskolában, majd 1996-tól a dányi iskola kihelyezett tagozataként, 1997 óta önálló zeneiskolaként, azaz többcélú intézményként működik iskolánk.

2006-ban az iskola emeleti részére új szintet építettek, melynek eredményeként négy új tanteremmel, egy számítástechnika teremmel és egy logopédiai szobával gazdagodott az intézmény. A földszinten és az első emeleten pedig felújították a vizesblokkot.

A 2006-07. tanévben a Temető úti iskolában már csak az első évfolyamos kisdiákjaink tanulnak. A Temető úti iskola egyik tanteremnek alkalmatlan helyiségét tornaszobává alakítottuk át.

Fenntartónk 2006 májusában döntött a zenei és a gyógypedagógiai tagozat megszüntetéséről, ebből következően iskolánk neve megváltozott, 2007. június 19-től a KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA nevet viseljük.

A 2007-08. tanévtől az oktatás csak a Dózsa György úti iskolában folyik.

 

2.2. Az iskola helye és helyzete a településen belül

Alapvetően meghatározó iskolánk számára, hogy egy kistelepülés egyetlen iskolája vagyunk, ahol szűkre szabottak az anyagi lehetőségek. Másrészt viszont-mint egyetlen iskolának-, minden igényt ki kell(ene) tudni elégíteni.

 

2.2.1. Az iskola közvetlen szociális környezete

Tanulóink falusi, családias környezetből járnak az iskolába. A családi hátteret illetően többségben ép, teljes családokból kerülnek ki, bár sajnálatos tény, hogy a csonka családban felnövekvő diákjaink száma évről-évre növekszik. A nagycsaládok száma viszonylag magas.

Nagy problémát jelent, hogy az utóbbi években nőtt a fővárosból „kimenekülő” és az ország más területeiről községünkbe költöző emberek száma. Ez a tény problémák halmazát görgeti be a faluba és az iskolába. A hozzánk érkező tanulók nagyfokú lemaradást mutatnak, a felzárkóztatás legtöbbször nem jár sikerrel. Túl a szociális terheken, ezek a gyerekek általában tankönyv és egyéb felszerelések nélkül érkeznek.

 

2.2.2. Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata

Iskolánk tartalmas, jól működő, egymás véleményét tiszteletben tartó, korrekt kapcsolatok kiépítésére törekszik.

A szülői munkaközösséggel szoros a kapcsolatunk. Számítunk a szülők építő észrevételeire. Az oktatást érintő kérdésekben kikérjük a szülők véleményét. Tanév elején összevont szülői értekezleten adunk tájékoztatást terveinkről, értékeljük, elemezzük az elvégzett munkát, az előttünk álló feladatokat.

Az óvodával közös nevelési értekezleteket szervezünk, látogatjuk egymás rendezvényeit. Az elsős diákok osztályba sorolásánál kikérjük az óvodapedagógusok véleményét. Gondjainkat, problémáinkat nyíltan, őszintén beszéljük meg. Törekszünk egymás munkájának segítésére.

A Gyermekjóléti – és családsegítő szolgálattal az együttműködést még tovább kell szélesítenünk. Diákjainkat érintő kérdésekben, döntések előtt a családsegítő szakembereinek véleményét is kikérjük. E kapcsolat jól kell, hogy működjön, mivel egyre nagyobb számban szorulnak diákjaink segítségre.

Az egyházzal is jó a kapcsolatunk. A hittanóráknak nemcsak helyet ad az iskola, de a hitoktatókkal való együttműködésre is törekszünk.

A művelődési házzal, a községi könyvtárral közösen szervezzük a programokat. Igyekszünk egymás munkáját segíteni.

 

2.2.3. Az iskola kapcsolata a fenntartóval

Az önkormányzat komoly összegeket fordít az iskola fenntartására, az oktatási eszközök korszerűsítésére. Iskolánk működését a lehetőségekhez mérten támogatja.

 

 

2.3. Az iskola hagyományai

A tanítási időn belül és azon túl is igyekszünk az iskola hagyományait ápolni, és újabb hagyományokat kialakítani, a régi, jól bevált módszereinket bővíteni.

  • Csibeavató: elsős kisdiákjaink megismerkednek az iskolával, a tanító nénikkel.
  • Tanévnyitó ünnepély (hagyományaink szerint a 6. osztályos tanulók készülnek és fogadják az új első osztályosokat, lehetőség szerint ajándékokkal kedveskedünk nekik).
  • Október 6-án minden évben megemlékezünk az aradi vértanúkról. A műsort a 6. osztályos tanulóink adják. Célunk a nemzeti múlt és a haza iránti tisztelet, szeretet erősítése.
  • Októberben rendezi a diákönkormányzat a hagyományos szüreti bál
  • Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk (8.o). Részt veszünk az emléktábla koszorúzásán is.
  • Halottak napja előtt tanítványaink segítenek a temető takarításában, rendbe hozzák volt kókai nevelők, nevezetes halottak sírjait.
  • December utolsó tanítási napján a 4. és 5. évfolyamos diákjaink karácsonyi műsorral kedveskednek társaiknak, a diákönkormányzat pedig a műsor végén ajándékkal lepi meg a gyerekeket.
  • Január hónapban sítáborban vehetnek részt diákjaink Szlovákiában.
  • Az egyéves tánc modul tanításának zárásaként diákjaink a vizsgabálon bemutatják a tanultakat.
  • Februárban rendezzük meg a farsangi bált iskolai szinten.
  • Februárban rendezzük meg a szülők – pedagógusok bálját, melynek bevételét az iskola eszközeinek bővítésére fordítjuk.
  • Március 15. a forradalom és a szabadságharc ünnepe (7.o). Részt veszünk a községi ünnepélyen, szülői felügyelettel kapcsolódunk a felnőtt felvonulásához.
  • Áprilisban megemlékezünk névadónkról, a Föld napjáról osztályfőnöki órák keretében. A költészet napján vers - és prózamondó versenyt szervezünk. A Kossuth-nap keretében egész napos rendezvénysorozatot állítunk össze.
  • A madarak és fák napján túrákat szervezünk, a gyermeknapon játékos, szórakoztató programokkal lepjük meg tanulóinkat
  • Június közepén ballagtatjuk a 8. osztályosokat . A műsort a 7. és 8. osztályosok közösen alakítják ki, a ballagókat a 7. osztályosok búcsúztatják. Ezután kerül sor az éves munka értékelésére a tanévzáró ünnepélyen. A tanév végén a legtöbb osztály 1-2 napos kirándulást szervez az ország különböző helyeire. Az ünnepélyes tanévzáró egyben a nyári szünet kezdete. A szünidőben tanítványaink nyári táborozáson vesznek részt. Igény szerint napközis tábort szervezünk.

·         Augusztusban tartjuk a tankönyvvásárt és a pótvizsgát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NEVELÉSI PROGRAM

 

 

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉG PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 

1.1. Pedagógiai alapelvek

1.1.1. Világos célok

o   Intézményünk világos, elérhető célokkal rendelkezik, amelyek hosszú távon a pedagógiai programban, rövidtávon az éves munkatervben tükröződnek.

o   Tanáraink és diákjaink egyaránt megfogalmazzák éves célkitűzéseiket, amelyek mind a szülők, mind az iskolavezetés számra tájékoztatást adnak elképzeléseinkről.

o   A szülőkkel együttműködve, a vallási-, lelkiismereti szabadság figyelembevételével művelt, biztos alaptudással rendelkező, tisztességes, becsületesen gondolkodó, felelősséggel bíró, szabad, fegyelmezett, alkotó, testben-lélekben egészséges embereket nevelni, akik megfelelő erkölcsi értékekkel rendelkeznek, és ezeknek megfelelően viselkednek.

A fenntartó feladata, kötelessége biztosítani a tanuláshoz az egészséges, szép környezetet. Ennek óvása, ápolása az iskola dolga.

o   Az iskola feladata, kötelessége minden tanuló számára biztosítani az alapkészségeket, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további folyamatos ismeretszerzéshez szükségesek. Arra törekszünk, hogy tanulóink közel 100 %- ban tanuljanak tovább, és állják meg helyüket a középfokú intézményekben. Az iskola feladata továbbá, hogy lehetőleg keltse fel a tanulókban az önálló ismeretszerzés iránti vágyat. A tanulási folyamat során fejlesztjük gondolkodási képességüket, beszéd-, írás-, olvasáskészségüket, matematikai képességüket, így fokozatosan képesek lesznek az önálló ismeretszerzésre is.

o   Célunk, hogy az oktatás a tanulók egyéni képességeihez igazodva sokszínű, változatos legyen. Nagy hangsúlyt fektetünk a differenciálásra, a tanulási nehézségek enyhítésére, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra.

o   Iskolánk kiemelkedő hangsúlyt fektet a nyelvoktatásra valamint a testnevelésre. Igyekszünk továbbá kiemelt feladatként kezelni a környezetvédelmi és az egészséges életre való nevelést (drog elleni küzdelem), a matematika, a magyar és a történelem tanítását.

o   Az iskola a szülőkkel közösen törekszik a kulturált magatartás és viselkedési formák elsajátítására. Ápolja a nemzeti értékeket, hagyományokat. Biztosítja az iskolaváltást, a tanulók átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával, vagy évfolyamismétléssel.

o   A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a sikeres felvételi vizsgák megkönnyítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk.

 

1.1.2. Tervszerűség

Az iskolavezetés minden évben elkészíti a céloknak megfelelő munkatervet, amely az iskolai nevelő-oktató munka alapja. A munkatervet – a tanulók és szülők véleményének figyelembe vételével – a nevelőtestület hagyja jóvá.

Éves munkatervvel rendelkeznek a munkaközösségek és a diákönkormányzat is.

A közvetlen nevelő-oktató munka tanári tanmenetekre és osztályfőnöki munkatervekre épül. A tervszerű tanári munka eszköze lehet az óravázlat.

 

1.1.3. Rugalmasság, változásra való képesség

Intézményünk rugalmasan képes reagálni minden külső és belső változásra, hatásra, szűkebb és tágabb környezete igényeinek kielégítésére.

 

1.1.4. Elkötelezettség, csapatmunka

Céljainkat csak akkor tudjuk megfelelő szinte teljesíteni, amennyiben azonosulni tudunk, ha elkötelezettek vagyunk irántuk. Ezért a célok kialakítása csak közösen, egymással együttműködve történhet. A tanárok, diákok és a szülők közötti együttműködés legfontosabb fórumai:

·      nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések

·      munkaközösségi megbeszélések

·      szülői értekezletek

·      osztályfőnöki órák

·      diák-önkormányzati megbeszélések

·      iskolavezetői megbeszélések.

 

 

1.1.5. Beszámoltatás, beszámoltathatóság

Az eredményes munka legfontosabb követelménye, hogy mind az iskola vezetői, munkaközösség-vezetők, megbízott felelősök, osztályfőnökök, pedagógusok, mind a tanulók felelősségteljesen végezzék munkájukat. Ennek érdekében az iskolai élet minden szintjén a vezetők beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

Az igazgató évente kétszer beszámol az iskolai munkáról, a munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök, diákönkormányzatot segítő pedagógusok évente egyszer készítenek beszámolót.

A beszámolók képezik az alapját a különböző szintű értékeléseknek, amelyek visszajelzésként szolgálnak a célkitűzések megerősítéséhez, illetve módosításához.

 

1.1.6. Fegyelem

A célok elérésének, a feladatok teljesítésének egyik legfontosabb feltétele s fegyelem. A közösen, önként vállalt rendszabályok betartása és betartatása az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége. A fegyelem megteremtésében jelentős szerepet kap az iskolai diákönkormányzat.

Fontosnak tartjuk a házirend betartását, különös figyelemmel:

·      pontos munkakezdésre,

·      kulturált, udvarias viselkedésre,

·      az iskolai felszerelések védelmére,

·      az alkalomnak megfelelő megjelenésre,

·      a káros szenvedélyektől való tartózkodásra.

 

Munkakultúránkhoz szorosan hozzátartozik a tanórai fegyelem és a házi feladatok igényes elkészítése is.

 

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai

·         Az önművelés igényét és a sokoldalú műveltséget megalapozó alapvető művelődési, szaktárgyi ismeretek átadása.

·         A felnőtt életben való boldogulást és tájékozódást szolgáló szilárd erkölcsi normák kialakítása.

·         Magatartási, viselkedési normák közvetítése.

 

 

1.3. Feladatok

Fejleszteni kívánjuk tanulóinkban:

·       nemzeti kultúránk értékeinek ismeretét és megbecsülését,

·         a nemzeti kultúra ismeretén alapuló nyitottságot az egyetemes emberi kultúra iránt,

·         környezettudatos magatartást,

·         a hatékony ismeretszerzés, tanulás képességét és készségét,

·         az önművelés igényét,

·         a sokoldalú műveltség iránti igényt, az önfegyelmet,

·         az ismeretek önálló alkalmazására való készséget,

·         a felelősségtudatot,

·         az önismereten alapuló pályaorientációt,

·         a segítőkész viselkedés, a segítő együttműködés készségét,

·         a testi és lelki egészség igényét.

 

1.4. Eszközök, eljárások

A fentiek elérése érdekében a nevelőtestület tagjai különösen nagy gondot fordítanak a tantárgyukban rejlő nevelési lehetőségek kiaknázására, valamint az osztályfőnöki tevékenység és az intézmény által szervezett igényes szabadidős programok személyiségformáló hatására. Legfőbb eszközünk a szaktudás, a szakmai és erkölcsi igényességgel párosuló elfogadó magatartás, valamint a személyes példamutatás.

 

Példát kívánunk mutatni

·         segítőkész és türelmes magatartásunkkal,

·         önuralmunkkal,

·         barátságos, udvarias diákkapcsolatainkkal,

·         a rászorulók bátorításával,

·         az igyekezet és a jó munka következetes elismerésével,

·         a tanulók teljesítményének részrehajlás nélküli megítélésével,

·         reális önértékelésünkkel hibáink fel- és beismerésével,

·         őszinteségünkkel,

·         szakmai igényességünkkel,

·         ismereteink folyamatos gyarapításával,

·         jól megtervezett, következetes munkánkkal. 

2. SZEMÉLYISÉG-FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADA- TOK

 

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak szem előtt tartásával végzett tevékenységünk során kívánjuk elérni, hogy tanulóink:

o   Törekedjenek önmaguk árnyalt és sokoldalú megismerésére, reális önértékelésre. Legyenek tisztában saját képességeikkel és készségeikkel, teljesítőképességük határaival, tehetségükkel és hiányosságaikkal.

o   Legyenek képesek távolabbi céljaikat pillanatnyi érdekeik fölé emelni. Viseljék el fegyelmezetten a pillanatnyi kudarcokat, és a sikertelenség sarkallja őket további erőfeszítésekre. Tanulják meg, hogy az ismeretszerzés fáradságos munkát, sok áldozatot és önfegyelmet követel.

o   Legyenek tisztában azzal, hogy felelősek cselekedeteikért, döntéseikért. Becsüljék a munkát, mint értékteremtő tevékenységet, maguk is törekedjenek alkotó munkára. Tartsák tiszteletben mások szellemi és a fizikai alkotó tevékenységét.

o   Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáját, ezen belül az egyénre szabott tanulási módszereket.

o   Ismereteik gyarapítása mellett alakuljon ki bennük az igény a megtanultak önálló alkalmazására, újabb összefüggések felismerésére.

o   Legyenek képesek az egészséges életvitel kialakítására. Használják ki a testedzésre, az egészséges testi fejlődésre nyújtott lehetőségeket, kerüljék a káros szenvedélyeket. Ismerjék meg a betegségek, balesetek elkerülésének és az egészség megőrzésének módozatait. Tanúsítsanak elfogadó magatartást sérült, beteg vagy fogyatékos embertársaik iránt.

 

A családi háttérből eredő problémák (kisebbrendűségi érzés, önbecsülés hiánya, dekoncentráltság, labilitás, kiegyensúlyozatlanság, kapcsolatteremtési zavarok) megoldását kiemelten kezeljük, az egyéni foglalkozások biztosításával, személyes beszélgetések lehetőségeivel igyekszünk segíteni.

 

 

 

 

3. A KÖZÖSSÉG-FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADA- TOK

 

A nevelő-oktató munkában érdekeltek (a tanulók, a tanárok, a szülők) érjék el, hogy tanulóink:

o   Ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát. Legyenek tájékozottak hazánk mindennapi életében, földrajzában, kulturális és tudományos eredményeiben.

o   Becsüljék és ápolják anyanyelvünket, fordítsanak gondot a kulturált nyelvi kifejezésekre.

o   Ápolják településünk, lakókörnyezetünk neves személyiségeinek emlékét.

o   Tárják fel szűkebb lakókörnyezetük hagyományainak kulturális értékeit, őrizzék ezeket a hagyományokat, és legyenek képesek azok továbbadására.

o   Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás.

o   Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a természeti és ember alkotta értékek felismerésére és megőrzésére.

o   Legyenek készek arra, hogy megismerjék és megfontolják mások értékítéletét és szembesítsék azt sajátjukkal.

o   Ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, a kommunikációs kultúrát. Legyenek tisztában azzal, hogy a kommunikáció fogalma nem csupán nyelvi kifejező rendszerrel való érintkezést jelenti, hanem érzelmi kapcsolatteremtést is. Törekedjenek a szóbeli kommunikáció alapvető készségeinek: a meghallgatás (odafigyelés), az érdeklődés, a kérdés és kérés, a meggyőzés, az elismerés és a vitakészség elsajátítására.

o   Legyenek nyitottak a közös európai értékek megismerésére.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat a különböző tanórai és tanórán kívüli feladatokkal összefüggésben határozzuk meg.

 

 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ellátásának szinterei:

§  a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek

§  a tanulói közösségek

§  az ünnepélyek, megemlékezések

A megfogalmazott célok elérését segítjük azzal, hogy a 7. osztályok számára a tanítási órák terhére budapesti múzeumlátogatásokat biztosítunk.

 

 

 

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

 

Az iskola tanulóinak jelentős része beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd. Ennek felismerése a szülőnek, az iskolaorvosnak, az iskola pedagógusainak, elsősorban az osztályfőnököknek és a gyermek– és ifjúságvédelmi felelősnek a feladata.

Ilyen gyanú esetén a nevelési tanácsadó szakértőjéhez fordulunk.

 

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei:

·         A tanuló mentesítése – szakértői javaslat alapján – egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól, és az iskola egyéni foglalkozások keretében segíti felzárkóztatását.

·         Az egyéni foglalkoztatást a szakértői vélemény alapján a feladat ellátására jogosult szakember végzi egyéni fejlesztési terv alapján.

·         Szakvélemény vagy szülői kérés alapján (a gyermekjóléti szolgálat hozzájárulásával) a diákok tanulmányaikat magántanulóként is folytathatják. Ha a tanuló szülői kérésre válik magántanulóvá, az iskola nem vállalja a vizsgákra való felkészítést.

 

 

 

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

 

Az egyéni képességek legteljesebb és legigényesebb kibontakozását segítjük elő, és támogatjuk a tehetséggondozást. Ennek során segítenünk kell diákjainknak megtalálni, felfedezni azt a területet, ahol képességeiket leginkább kifejleszthetik, ahol mind maguk, mind a közösség számára a leghasznosabb, legértékesebb teljesítményt tudják nyújtani.

A tehetséggondozás jelentős része képzési programunkban valósul meg: a szabadon választható órákon, szakköri foglalkozások keretében.

 

A képesség fejlesztésének, a tehetség kibontakoztatásának helyszínei:

o   tanítási óra,

o   tanórán kívüli foglalkozások,

o   iskolán kívüli tevékenységek.

5.1. Tanítási órákon
nevelés: Minden órán módot kell találnunk arra, hogy a tehetséges gyerekek kapjanak értelmi szintjüknek, és érdeklődésüknek megfelelő ismeretszerzésre lehetőséget.
Tevékenységbe ágyazott ismeretátadás: Biztosítjuk a gyerekeknek a produktív tanulást: lehetővé tesszük számukra a feladat és problémamegoldást, a Önművelésre kreativitásuk fejlesztését.

Differenciálás: Differenciálás lehetővé teszi, hogy a pedagógusok a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozzák meg a tanulás tempóját és módszereit. A tananyag elsajátításához minden tanulónak megfelelő időt és többféle módon tanulmányozható feladatot biztosítanak.
Csoportbontás, kiscsoportos foglalkozás: Csoportbontott órákat angolból, és
informatika tantárgyakból tartunk.

 

5.2. Tanórán kívüli foglalkozásokon
A tanórán kívüli képességfejlesztést olyan tanulásirányításnak tekintjük, ahol normaként a következőket jelöljük meg:
- önkéntességre, öntevékenységre épülést,
- biztosítjuk a választhatóságot, fakultativitást.

A nem tanórai tehetségnevelő foglalkozások lehetnek csoportosak és egyéniek.
Csoportos: szakkörök, énekkar, nyolcadikosokat középiskolára felkészít foglalkozások, vetélkedők, versenyeztetés.
Egyéni: a kiemelkedő tehetségek számára egyéni foglalkozásokat, vagy két -három tanuló részére kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk egy-egy tanulmányi verseny előtt. Ha a tehetséges diák­ bármilyen területen­ bizonyít, akkor a dicséret soha nem marad el.
 

6. A GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez. Iskolánkban olyan légkört és tevékenységi formákat kívánunk kialakítani, amely kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely tanulónk származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

Iskolai programunk arra törekszik, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. Közvetlen munkakapcsolatban működik a községi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

 

 

 

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK

 

Intézményünk az alapító okiratunkban foglaltak szerint integrált iskolai nevelés keretében valósítja meg a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, a tanulási folyamatban akadályozott tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) oktatását.

 A közösségi életbe való beilleszkedésüket elősegítő rehabilitációs célú foglalkozásra jogosultak a közoktatási törvény 52.§-a (6) szerint.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót- a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javaslatára az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alól, valamint egyéni foglalkozást szervez részére.

Egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkózását a többiekhez.

 

A tanulási nehézségekkel küzdőknek sokoldalú egyéni fejlesztést nyújtunk a személyiség harmonikusabb fejlődésének érdekében.

Ennek négy fő pillére:

  • mozgásfejlesztés
  • testséma, téri orientáció-fejlesztés
  • percepció-fejlesztés
  • verbális fejlesztés.

 

E négy területet átszövi az értelmi, érzelmi, akarati szféra, azaz a teljes személyiség fejlesztése.

 

A következő jelenségekkel számolunk:

o   tanulási képességek általánosan alacsony szintje,

o   részképesség kiesés,

o   társult, másodlagos problémák (hallás, mozgás, látás, stb.),

o   magatartási zavarok, nehezen kezelhetőség,

o   autisztikus, pszichotikus vonások, jegyek,

o   tartós betegség utáni lemaradás.

 

Feladataink a következők:

·      a gyermek körülményeinek alapos megismerése,

·      prevenciós stratégia tervezése, folyamatos nyomon követés,

·      támaszkodás a gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményekre, kapcsolódási pontok feltárása, igénybevétele,

·      a veszélyeztetettségi tünetek, tünetegyüttesek feltérképezése, általános és specifikus jegyek elkülönítése, tervezés, szervezés, folyamatos ellenőrzés, értékelés,

·      csoportmunka: a gyermek és ifjúságvédelmi felelős összehangolja a pedagógusok, a család, a segítő munkatársak (pszichológus, szociális munkás, orvos, védőnő, gyámügyi szervek) munkáját.

 

Tanulóink sérülésének, meglévő ép funkciójuk változatossága, családi, környezeti hátterük különbözősége indokolja az egyéni fejlesztési programok kidolgozását. A gyermekek egyéni fejlesztése során már az alapozó szakaszban felfedezhetjük azokat az ép funkciókat, melyeket folyamatosan fejlesztve az egyén harmonikusabb személyiségfejlesztését optimálisan biztosíthatjuk.

 

A képességfejlesztés területei:

·      differenciált fejlesztő foglalkozások,

·      változatos szakkörök,

·      vonzó szabadidős tevékenységek,

·      integrált jellegű tantárgystruktúra és módszertani szemlélet,

·      optimális kapcsolat a szülőkkel,

·      tanulóval foglalkozó szakemberek együttműködése

 

A képességfejlesztés csak tervszerű, folyamatos, céltudatos munkával valósítható meg.

Mind a tananyag, mind a tanítási módszerek tekintetében arra kell törekednünk, hogy ezek a tanulók képességeinek, személyiségének, előismereteinek megfelelőek legyenek.

Az egyéni képességekhez igazított azonos tanítási tartalmakat különböző követelményszinten feldolgozó feladatrendszerek alkalmazásával, valamint a szakköri tevékenységek megszervezésével törekednünk kell a tanulási motiváció erősítésére.

A NAT filozófiájában az integrálódás mellett a differenciálódás is kellő hangsúlyt kap, és kiemelten figyelünk „a tőle elvárható” adekvát értelmezésére. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását értjük.

Segítjük az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátítását, melyek a tehetségek kibontakozását éppúgy szolgálják, mint a nehezen haladók fejlesztését. A tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási problémák gyors felismerése, kezelése. Ezzel csökkenthetjük az indulási hátrányokat, s biztosíthatjuk az esélyegyenlőséget.

 

Differenciálásra – amely alatt a fejlesztést és a különbségekkel való szembenézést is értjük – szükség van.

Mind a tananyag, mind a tanítási módszerek tekintetében arra kell törekednünk, hogy ezek a tanulók képességeinek, személyiségének, előismereteinek megfelelőek legyenek.

Az egyéni képességekhez igazított azonos tanítási tartalmakat különböző követelményszinten feldolgozó feladatrendszerek alkalmazásával, valamint a szakköri tevékenységek megszervezésével törekednünk kell a tanulási motiváció erősítésére.

o   Az iskola alapfeladatai közé tartozik az értelmi képességek fejlesztése is. Nagy gondot fordítunk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására. Segítjük az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátítását, melyek a tehetségek kibontakozását éppúgy szolgálják, mint a nehezen haladók fejlesztését. A tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási problémák gyors felismerése, kezelése. Ezzel csökkenthetjük az indulási hátrányokat, s biztosíthatjuk az esélyegyenlőséget. Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulóink részére kis létszámú, előkészítő jellegű, az iskolai munkára felkészítő első osztályt szervezünk. A problémákkal küzdő tanulók számára nagy segítséget jelent, hogy lényegesen több a lehetőség az egyéni foglalkozásra, egyéni bánásmódra a kis létszámú osztályban.

o   Ha az osztályban a tanuló nem tudja teljesíteni a követelményeknek, szülői kérésre újra első osztályt kezdhet anélkül, hogy ez bukásnak számítana.

o   A tanítási órákon élünk a differenciálás lehetőségével, ahol lehet ismétlő, gyakorló órákat iktatunk be, feltárjuk és pótoljuk a hiányosságokat.

o   A szülők igényeihez igazodva napközit és tanulószobát biztosítunk tanulóink számára, ahol tanítóink, tanáraink segítségével tanulhatnak a gyerekek.  A foglalkozásokat úgy szervezzük meg, hogy feleljenek meg az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.                                                          

 

 

 

 

 

 

 

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

 

Lásd a felzárkóztató és tehetséggondozó programoknál.

 

A szociális hátrányok enyhítésének egyéb eszközei és feladatai:

·         felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon,

·         motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön,

·         kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal.

 

 

 

9. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

 

Alapfogalmak:

Egészség  

§  Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya.

§  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz.

§  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.

§  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek).

Egészségnevelés

A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.

Egészségfejlesztés     

Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

 

9.1. Az egészségnevelés célja

Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.

Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

 

9.2.  Az egészségnevelés feladatai

·   szemlélet-formálás,

·   helyes értékrend kialakítása,

·   felvilágosító munka,

·   megelőzés,

·   egészségünk védelme, megóvása.

 

9.3. Az egészségnevelés területei

·   személyiségfejlesztés,

·   egészséges táplálkozás,

·   káros szenvedélyek elkerülése: alkohol, dohányzás, drog,

·   betegségek megelőzése, ill. felismerése,

·   testkultúra, személyi higiénia kialakítása,

·   szexuális nevelés,

·   a lelki egyensúly megteremtése,

·   a helyes napirend kialakítása,

·   a mozgás igényének kialakítása, mindennapos testmozgás.

 

9.4.  Az egészségnevelés színterei

9.4.1. Tanítási órákon

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát.

 

9.4.2. Egészségnevelés tanórán kívül

o iskolai sportkörök

o egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, hallás-és látásvizsgálatok, stb.)

o egészségügyi felvilágosító előadások

o versenyekre való felkészítés (A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget.)

o úszásoktatás: A mindenkori negyedikeseink úszótanfolyamon vesznek részt.

 

9.4.3. Iskolai étkeztetés

Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti.

Az iskolai étkező sajnos nem felel meg az ANTSZ előírásoknak, de a diákok, szülők, pedagógusok elvárásainak sem. Ennek megoldása az elkövetkező időszak egyik legsürgetőbb feladata.

Az iskolai büfét a Kóka Kft üzemelteti. A büfé kínálata megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek.

 

9.5. Mindennapos testmozgás

 

A Közoktatási törvény 2003. évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását.

 

9.5.1. Célok, alapelvek

§  Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban.

§  Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon.

§  Minden órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok.

§  Az orvosi szakvéleménnyel rendelkező tanulók számára a tanórákon belül könnyített testnevelés megszervezése.

§  Minden óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is.

§  Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása.

§  Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)

§  A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

§  A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható.

§  Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

 

9.5.2.  A mindennapos testedzés formái

·      Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3.

    A hét további napján, mikor nincs testnevelés óra zenés tornát tartunk kisdiákjainknak az ügyesebb tanulók és a tanító nénik bemutatásával.

·      A fölső tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3. Évfolyamonként heti 1 tömegsportórán vehetnek részt tanulóink.

·      Sportkörök: kézilabda, foci, ILHB, stb.

 

9.6. Segítő kapcsolatok

A feladatok végrehajtása szükségessé teszi a segítő kapcsolatok kialakítását: szülők, szülői munkaközösség, iskolaorvos, háziorvosok, védőnők, gyermekjóléti szolgálat.

Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében.

 

 

 

 

10. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM

 

Napjainkban a korszerű gondolkodású és szemléletű, társadalmi felelősségtudattal rendelkező ember értékrendjében szerepelnie kell a környezeti igényességnek és az egészséges környezet és természet megőrzését célzó tettrekészségnek.

 

A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai folyamat, melynek során formálódik a tanulók természet- és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, a környezetért felelős életvitele.

 

10.1. Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgozni részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.

 

10.2. Iskolán belüli együttműködés

10.2.1. Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.

 

10.2.2. Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

    

10.2.3. Tanárok és diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, a nyári táboroknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

 

10.2.4. Tanárok és szülők

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.

A tananyag adta lehetőségeken kívül tanórán kívüli rendezvényeink: kirándulások, megemlékezések, vetélkedők, pályázatok, hulladékgyűjtési akciók adnak lehetőséget környezetvédelmi ismeretek elsajátíttatására.

 

 

 

11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

 

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket miniszteri rendelet írja elő.

 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, illetve szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe:

·         A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

·         Azokat a taneszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több éven át  használhatóak.

A taneszköz használatában törekszünk a stabilitásra.

·         Taneszköz-választásnál lehetőség szerint odafigyelünk az árakra is.

 

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő- oktató munkát segítő egyéb eszközök és felszerelések listáját a 2000. évben a fenntartónak átadott és 2004-ben kiegészített eszközjegyzék tartalmazza, amely az Oktatási Minisztérium idevonatkozó rendelete alapján készült. A szertárfejlesztés, segédletek beszerzése folyamatos.  

 

 

 

12. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

 

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a tanuló családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni.

Az iskola elsősorban az osztályfőnökökön keresztül tartja a kapcsolatot a szülői házzal.

Évente két alkalommal tartandó szülői értekezleten, fogadóórán túl az osztályfőnökök telefonon, személyes megbeszéléseken, ellenőrző könyvbe történő bejegyzések révén rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel az egyes tanulók fejlődését, előrehaladását illetően.

Az osztályfőnökök az osztály szülői munkaközösségen keresztül tartanak kapcsolatot az iskolai szülői munkaközösséggel.

 

A szülők a szülői munkaközösség választott képviselőin keresztül véleményezi az iskola minden fontos dokumentumát, így az SZMSZ-t, a Pedagógiai Programot, a Házirendet, az éves munkatervet, stb.

 

A szülői munkaközösség elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben a szülői közösségnek egyetértési vagy véleményezési joga van.

Ha a szülői közösség az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

 

 

 

12.1. A szülői munkaközösség

 A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.

A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.

 

12.2. A diákönkormányzat

Iskolánk diákönkormányzata alulról építkező, önkéntes társuláson alapuló szervezet, amely önálló munkatervvel megbízott pedagógus segítségével működik. A diákok maguk közül DÖK-titkárt választanak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

HELYI TANTERV

 

1. Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező években az alábbi tantervek szerint folyik az oktatás:

·                                                         HK2003 = a 2003 szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv

  • HK2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján – elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

TANÉV

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

bevezető szakasz

kezdő szakasz

alapozó szakasz

fejlesztő szakasz

2007-2008

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

2008-2009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

2009-2010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

HK2003

2010-2011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

2011-2012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

 

 

1.1. Időkeret a KT 52. § (3) alapján (figyelembe véve a 243/2003. kormányrendelet 7-8. §-át)

 

évfolyam

kötelező

nem kötelező

5-12 %

egyéni foglalkozásra

 

5 %

(of.,

mk.)

1.

20 óra

10 %= 2 óra

 

1

2.

20 óra

10 %= 2 óra

 

1

3.

20 óra

10 %= 2 óra

 

1

4.

22.5 óra

10 %= 2.25 óra

 

1.125

5.

22.5 óra

25 %= 5.625 óra

 

1.125

6.

22.5 óra

25 %= 5.625 óra

 

1.125

7.

25 óra

30 %= 7.5 óra

 

1.25

8.

25 óra

30 %= 7.5 óra

 

1.25

Összesen:

177.5 óra

34.5 óra

 

8.875

 

1.1.1. Egyéni foglalkozásokra fordítható időkeret

Egyéni foglalkozásnál 2004. szeptember 1-jétől évenként 1-1 % - kal növelni kell az 5 % időkeretet (12%-ig).

Tanórai foglalkozások időkerete az egyes évfolyamok, osztályok tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.

évfolyam

köt.óra

6%

7%

8%

9%

10%

11%

12%

1.

20

1,2

1,4

1,6

1,8

2

2,2,

2,4

2.

20

1,2

1,4

1,6

1,8

2

2,2

2,4

3.

20

1,2

1,4

1,6

1,8

2

2,2

2,4

4.

22,5

1,35

1,575

1,8

2,025

2,25

2,475

2,7

5.

22,5

1,35

1,575

1,8

2,025

2,25

2,475

2,7

6.

22,5

1,35

1,575

1,8

2,025

2,25

2,475

2,7

7.

25

1,5

1,75

2

2,25

2,5

2,75

3

8.

25

1,5

1,75

2

2,25

2,5

2,75

3

 

1.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások a KT 53. §-a alapján

  • tanulószoba:  1 x 15 óra
  • napközi:        2 x 22,5 óra
  • mindennapos testedzés: 14 óra

 

1.1.3. Habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások a KT 52.§ (6) alapján

Ha a sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval közösen oktatják a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A habilitációs tanórai foglalkozás heti időkerete a heti kötelező tanórai foglalkozás 15 %-a tanulásban akadályozott tanulók esetében.

 

1.2. Óratervek

1.2.1. Az 1-4. évfolyam óraterve

tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

 

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

magyar nyelv és irodalom

8

296

8

296

8

296

7

259

matematika

4.5

166.5

4.5

166.5

4.5

166.5

4

148

idegen nyelv

 

 

 

 

 

 

3

111

környezetismeret

1

37

1

37

1

37

2

74

ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

rajz

1.5

55.5

1.5

55.5

1.5

55.5

1.5

55.5

technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

testnevelés

3

111

3

111

3

111

3

111

kötelező óraszám a törvény alapján

20

740

20

740

20

740

22.5

832.5

ezen felül kompetenciákat fejlesztő órák

 

 

 

 

 

 

 

 

magyar nyelv és irodalom

1

37

1

37

1

37

1

 

matematika

0.5

18.5

0.5

18.5

0.5

18.5

0.5

 

összesen:

21.5

 

21.5

 

21.5

 

24

 

 

 

1.2.2. Az 5-8. évfolyam óraterve

tantárgy/évfolyam

5.

6.

7.

8.

 

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

magyar nyelv és irodalom

4

148

4

148

3.5

129.5

3.5

129.5

történelem

2

74

2

74

2

74

2

74

idegen nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

matematika

4

148

4

148

3

111

3

111

informatika

0.5

18.5

1

37

1

37

1

37

természetismeret

2

74

2

74

 

 

 

 

fizika

 

 

 

 

1.5

55.5

1.5

55.5

biológia

 

 

 

 

1.5

55.5

1.5

55.5

kémia

 

 

 

 

1.5

55.5

1.5

55.5

földrajz

 

 

 

 

1.5

55.5

1.5

55.5

ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

rajz

1.5

55.5

1

37

1

37

1

37

technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

testnevelés

2.5

92.5

2.5

92.5

2.5

92.5

2.5

92.5

osztályfőnöki

1

37

1

37

1

37

1

37

kötelező óraszám a törvény alapján

22.5

832.5

22.5

832.5

25

925

25

925

ezen felül kompetenciákat fejlesztő órák

 

 

 

 

 

 

 

 

magyar nyelv és irodalom

 

 

 

 

0.5

18.5

0.5

18.5

matematika

 

 

 

 

1

37

1

37

idegen nyelv/matematika-szövegértés (választható)

1

37

1

37

1

37

1

37

informatika

0.5

18.5

 

 

 

 

 

 

testnevelés

0.5

18.5

0.5

18.5

0.5

18.5

0.5

18.5

tánc

 

 

 

 

0.5

18.5

0.5

18.5

összesen:

24.5

 

24

 

28.5

 

28.5

 

 

 

·         Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:

-  az egészségtan modult a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy,

-  a hon és népismeret modult az 5. és 6. évfolyamon a rajz és a történelem tantárgyak,

-  az etika modult a 8. évfolyamon az osztályfőnöki óra,

-  a mozgóképkultúra és médiaismeret modult a 8. évfolyamon az irodalom és az informatika tantárgyak.

Az értékelés a tantárgyak értékelésébe beépül.

A tánc modult nem az 5. és 6. évfolyamon, hanem a 7. és 8. évfolyamon tanítjuk.

·         Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom, a matematika tárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy ezekből a tárgyakból készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

Az 5-8. évfolyamon a matematika, a magyar nyelv és irdalom és a testnevelés órák számát emeltük meg. A szabadon választható órák keretéből a szülők választása alapján a tanulók az 5. évfolyamtól idegen nyelvi vagy a matematika és szövegértést fejlesztő órákon vesznek részt. Az 5. évfolyamon az informatika órák számát egészítettük ki.

A nem kötelező tanórák fennmaradó óráit nyelvi és informatikai órákon csoportbontásra és szakkörök szervezésére fordítjuk. A szakkörök óraszámát az éves időkeretből fennmaradók órák száma alapján határozzuk meg a munkatervben.

·         Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

·         Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és német nyelv tanulását választhatják. A választásról a tervezhetőség érdekében már a beiratkozáskor nyilatkoztatjuk a szülőket.

·         Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

-      az 1-4. évfolyamon: 3 testnevelés óra, reggel zenés torna a tanító nénikkel, úszásoktatás, kirándulások, az iskolai sportkör foglalkozásai,

-      az 5-8. évfolyamon: heti 3 testnevelés óra, évfolyamonként 1 tömegsportóra, kézilabda és fociszakkörök, kirándulások, ILHB.

 

1.3. A tanulók heti kötelező és választható tanórai óraszámának változásai a következő tanévekben

évfolyamok

 

kötelező és választható (nem kötelező)

tanórák maximális heti száma

 

tanév

 

2006/2007

 

2007/2008

2008/2009

 

2009/2010

 

1.

20 + 2

20 + 2

20 + 2

20 + 2

2.

20 + 2

20 + 2

20 + 2

20 + 2

3.

20 + 2

20 + 2

20 + 2

20 + 2

4.

22,5 + 2

22,5 + 2

22,5 + 2

22,5 + 2

5.

22,5 + 2

22,5 + 2

22,5 + 3

22,5 + 3

6.

22,5 + 2

22,5 + 2

22,5 + 2

22,5 + 3

7.

25 + 4

25 + 4

25 + 4

25 + 4

8.

25 + 4

25 + 4

25 + 4

25 + 4

 

1.4.  Nem szakrendszerű oktatás megszervezése

A törvényi előírásnak megfelelően 5-6. évfolyamon képesség- és készségfejlesztésre kell fordítani az óraszám minimum 25%-át.

A 2008/2009-es tanévben a tanmeneteknek kell tartalmazniuk egy-egy tanóra anyagát. (2-4. sz. melléklet) Ez azt jelenti, hogy a nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön.

 

A tanár részvétele a nem szakrendszerű oktatásban

A közoktatásról szóló törvény 17. §-a (8)-as bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás továbbképzés feltételeit.

A tanár a szakjának megfelelő nem szakrendszerű oktatásban 1-től 6-ig évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével.

A tanító részvétele a nem szakrendszerű oktatásban

A tanító 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre.

Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget. Amennyiben nem rendelkezik ilyen végzettséggel, úgy a pedagógus továbbképzés keretében el kell, hogy sajátítsa a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket.

 

2008-09. tanévtől iskolánkban az alapozó szakaszban (5-6. évfolyamon) a magyar nyelv és irodalom, matematika, ének-zene tanórai foglalkozásain a nem szakrendszerű oktatást úgy valósítjuk meg, hogy az ezeket a tárgyakat tanító pedagógusaink tanítói végzettséggel és a tantárgy oktatására feljogosító műveltségterülettel, vagy szaktanári és 120 órás ez irányú szakképesítéssel rendelkeznek.

Nem szakrendszerű oktatás heti 9 órában a tanórai foglalkozások 35-40 %-ában történik.

 

 

 

2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 

·         A Kossuth Lajos Általános Iskola az oktatói munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használ a tananyag feldolgozásához, melyek szerepelnek az Oktatási Minisztérium által kiadott hivatalos tankönyvjegyzékben. művelődési miniszter. A jegyzékben nem szereplő taneszközök megvásárolása csak a szülők beleegyezésével, a költségek szülők általi kifizetésével történhet. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

·         A tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége határozza meg a helyi tankönyvek alapján.

·         A szülőket írásban tájékoztatjuk a tanévkezdés előtt a kötelezően előírt és az iskola által javasolt tankönyvekről, taneszközökről, stb.

·         Az iskola a rendelkezésre álló pénzkeretből az iskolai könyvtár állományának fejlesztésére minél több tartós könyvet szerez be.

·         A tankönyvellátást Az iskolai tankönyvellátás rendje szabályozza.

 

2.1. A tankönyvek, munkafüzetek beszerzésének módja

A tankönyvek, munkafüzetek, a tanításhoz szükséges információs anyagok beszerzése a szülők kötelessége!

Iskolánk annyiban nyújt segítséget a beszerzéshez, hogy évente egy alkalommal (augusztusban 4 nap) tankönyvvásárt tart, ahol a szülők beszerezhetik gyermekeik részére a szükséges felszerelést. Az iskolai tankönyvvásár megszervezése és lebonyolítása a mindenkori tankönyvfelelős feladata.

Amennyiben ezen alkalommal nem veszik igénybe segítségünket, a továbbiakban a szülőknek egyénileg kell gondoskodniuk gyermekeik részére a tanuláshoz szükséges tankönyvek, felszerelések beszerzéséről.

Ha a tankönyvek vásárlásához állami támogatást kapnak a tanulók, a támogatást a tankönyvvásárlás alkalmával vehetik igénybe a szülők, s ezt aláírásukkal igazolják.

 

2.2. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai:

  • több tanéven keresztül használható,
  • tanulhatóak és taníthatóak,
  • szakmailag hiteles tananyagot tartalmaz,
  • figyelembe veszi a tanulói képességek különbözőségét,
  • elfogadható árú,
  • jól strukturáltak, emeljék ki a lényeget,
  • az egyes leckék végén összefoglaló kérdéseket tartalmaz,
  • készüljenek hozzá segédanyagok, kézikönyvek.

 

 

 

3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

 

·         A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeknek az adott évfolyamon minden tantárgyból az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

·         Az 1-3. évfolyamon a KT-nek megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Az 1-3. évfolyamon az évfolyam-ismétlés csak szülői kérésre engedélyezhető.

·         Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül.

·         Ha a tanuló valamely tantárgy tanulása, illetve osztályzása alól felmentést kapott (pl.:idegen nyelv), akkor magasabb évfolyamba lépését e tárgy figyelembe vétele nélkül kell elbírálni .

·         Ha a tanuló a 4-8. évfolyam végén egy, vagy két tantárgyból szerez elégtelen minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet .

·         Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon, a tanév végén három, vagy több tantárgyból szerez elégtelen minősítést, az évfolyamot ismételni köteles.

·         A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a következő esetekben osztályozó vizsgát kell tennie:

a)    az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

b)   az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.

c)   egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

d)    egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-ról hiányzott,

e)   magántanuló volt.

 

Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

5- 6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia

7- 8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz

Idegen nyelv: (4 - 8. évf.) Amennyiben a tanuló az osztályzás alól nincs felmentve, a tanult nyelvből is osztályozóvizsgát köteles tenni.

Nevelőtestületi döntés alapján az, aki egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott osztályozó vizsgát tehet.

 

·         Amennyiben valamely tantárgy tanterve év végi vizsgakötelezettséget határoz meg, úgy a magasabb évfolyamba lépés feltétele a vizsga legalább elégséges minősítésű teljesítése is.

 

 

 

4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI

 

·         Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

·         Tantestületünk a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza. Minden tanulónak a félévi és tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell havonta valamennyi tantárgyból annyi érdemjeggyel, minősítéssel, mint a tantárgy heti óraszámának 50%-a, és a kapott osztályzatok, minősítések felét lehetőség szerint a szóbeli megnyilatkozásoknak kell kitennie.

·         Az egyes tanulók teljesítményének és előrehaladásának értékelése a szaktanár feladata, ő felel az értékelés szaktárgyi pedagógiai kifogástalanságáért.

 

4.1. A tanulók teljesítményének értékelése

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményét az iskola helyi tantervében előírt
követelményeknek megfelelően értékelik. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló
teljesítménye az eltelt időszak alatt hogyan változott /fejlődött, hanyatlott/.
 

DIAGNOSZTIKUS

FORMATÍV

SZUMMATÍV

az értékelés funkciója

csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és a tudás felmérése,

 a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása,

tanulási problémák esetén az okok meghatározása

visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz,

a hibák azonosítása a tananyagon belül

a tanulók minősítése, kategorizálása

az értékelés időpontja

csoportba sorolás esetén a szakasz elején,

tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor

az oktatás során

a szakasz végén

az értékelés formája

írásbeli felelet, feladatlap, röpdolgozat, tesztlap, szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka, gyűjtőmunka, önálló felkészülés, gyakorlati tevékenység, versenyeken részvétel, stb.

témazáró dolgozat

 

részösszefoglalás

az értékelés módja

szóbeli vagy írásbeli véleménnyel, pontozással, százalékértékekkel, osztályzatokkal

 

4.1.1. Az értékelés módjai

4.1.1.1. A szóbeli felelet kritériumai

Tartalma: adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések segítségével történő elmondása
jeles: összefüggő, legfeljebb egy tanári kérdéssel segítő önálló felelet
jó: több segít kérdéssel elmondott tanulói felelet
közepes: Kérdések alapján tananyag elmondása

elégséges: A helyi tanterv minimum szintjének teljesítése a adott tananyagból kérdések segítségével

elégtelen: a minimumszint alatti teljesítmény

 

4.1.1.2. Az írásbeli felelet kritériumai

Tartalma: adott tananyag összefüggő, vagy kérdésekre adott írásbeli válaszokkal
történ ellenőrzése. Alapfogalmak, szabályok, törvényszerűségek, összefüggések
ellenőrzése néhány tanulónál, vagy az osztály összes tagjánál. A minimumkövetelmények ettől eltérő %-os szabályok szerint értékelhetők.

Iskolánk pedagógusai által összeállított dolgozatok értékelése:
jeles:  91-100%
jó: 81-90 %
közepes: 66-80 %
elégséges: 51-65 %

 elégtelen: 0-50 %

A témazáró dolgozat megegyezik az írásbeli felelet elvárásainak %-os arányaival.
Központi témazáró írása esetén az értékelés a javasolt értékelés szerint történik.
 

4.1.1.3. A szóbeli és írásbeli felelet korlátai

·         A szóbeli felelet nem állhat az adott órára feladott tananyag ,,felmondásából". Mindig adjunk más feladatot, ismétlő kérdést is.

·         Csak törzsanyagot kérjünk számon.

·         Gyűjtőmunkára, motiválásként adjunk jegyet, minősítési formát.

·         A tanuló huzamosabb idejű hiányzása esetén beszéljük meg vele mikorra kell pótolnia az anyagot.

·         A memoriterek számonkérésénél a pontos szövegtudás és hangsúlyozás is kapjon megfelel hangsúlyt.

·         Az írásbeli és szóbeli számonkérés legegyszerűbb formáit /napi ellenőrzés/ előre bejelenteni nem szükséges.

·         A témazáró dolgozatok osztályzata, minősítése, a félévi és év végi osztályzatok kialakításában nagyobb hangsúlyt kap.

·         A témazáró dolgozat megírását előre be kell jelenteni.

·         A tanulók naponta egy témazáró dolgozatnál többet ne írjanak.

·         Mind az írásbeli, mind a szóbeli feleletek legfontosabb három fő elve: a
visszacsatolás, az objektív értékelés, a készségfejlesztés legyen

 

4.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése

 

A tanulók munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

 

4.2.1. Az 1 – 3. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk:

               - kiválóan teljesített (5) az a tanuló,

                          - aki minden tantárgyból a legjobb minősítést éri el,

                          - akinek két fő tantárgyból van dicsérete,

                          - aki egy fő és két készségtárgyból dicsérettel rendelkezik,

               - jól teljesített (4) az a tanuló,

                          - aki minden tantárgyból kiváló vagy jó minősítést ér el,

                          - egy fő tantárgyból kiválóan teljesített,

                          - egy fő és két készségtárgyból dicsérete van,

               - megfelelően teljesített (3) az a tanuló,

                          - aki két fő tantárgyból megfelelően teljesít,

                          - aki minden tárgyból megfelelő minősítést szerez,

              - felzárkóztatásra szorul (2) az a tanuló,

                          - aki a helyi tantervben meghatározott minimális követelményeknek nem tesz eleget egy vagy két tárgyból.                                                   

 

4.2.2. A tanulók minősítését évközben érdemjegyekkel, az 5 – 8. osztályban félév és a tanév végén- a 4. osztályban is - osztályzatokkal minősítjük.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

             - kitűnő (csak tanév végén)

             - jeles (5)

             - jó (4)

             - közepes (3)

             - elégséges (2)

             - elégtelen (1).

A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján, valamint a tanuló év közbeni munkája alapján határozzuk meg.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül értesíti az adott tantárgyat tanító pedagógus. A bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.      

 

A tanuló munkáját egy félév folyamán minimum három érdemjeggyel kell értékelni. Az osztályzatokat az érdemjegyek átlaga adja , de a témazárókra kapott érdemjegyek súlyozottan számítanak .

A szülőknek joguk van megismerni gyermekük iskolai írásbeli munkáit is.

 

4.3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

Magatartásból é szorgalomból a tanulók havonta kapnak értékelést. A félévi és év végi osztályzatok az osztályozó értekezleten kerülnek megállapításra. A nevelőtestület az osztályfőnök javaslata alapján véleményezi a jegyeket, vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt.

 

4.3.1. A magatartás értékelése

4.3.1.1.  A magatartás értékelésének szempontjai

·         a Házirend előírásainak betartása,

·         az általános viselkedési normák betartása,

·         a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás,

·         a tanulmányi munkához való viszony,

·         az osztály- és iskolai közösségben vállalt és választás útján kapott feladatok, azok elvégzésének színvonala,

·         sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és színvonala,

·         az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.

A magatartás minősítése kifejezi a tanuló viselkedési és nyelvi kultúráját, az iskola pedagógiai normáihoz, a munkához és a közösséghez való etikai viszonyát. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem).

 

4.3.1.2. A magatartás értékelésének formái:

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

 

Példás: az a tanuló, aki jó magaviseletű, kötelességeit mindig elvégzi. A házirendet betartja. Nevelőivel, tanulótársaival udvarias, segítőkész, őszinte, igazságszerető, megbízható. Véleményformálásában meggondolt. Nyílt, kellően önkritikus. Kezdeményező; képes mozgósítani egy csoportot, egy osztályt egy jó ügyérdekében. Tisztelettudó, előzékeny, megfelel hangnemet használ minden körülmények között. Szükség esetén aktívan kiáll a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen. Igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetése nincs. Öltözködése, külseje, beszéde kulturált. Óvja környezetét. Magatartása iskolán kívül is kifogástalan.
Jó: a jó magatartású tanuló személyiségjegyei sokban hasonlóak a példáshoz. Becsületes és helytálló. Cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja. Ismeri és betartja az iskola házirendjét, életkorának megfelel illemszabályokat. Tetteiért mindig vállalja a felelősséget. Feladatait becsülettel elvégzi, a közösségi munkában lehet rá számítani. Nem kimondottan kezdeményező. Ügyel környezete rendjére, megjelenése, öltözködése nem kihívó. Kisebb magatartási hibák, szabálytalanságok esetén kapják a tanulók.
Változó: magatartású az a tanuló, akinek magatartását, rendszeretetét az osztályban tanító több nevelő súlyosan kifogásolja. Cselekedetei következményeit nem képes fölmérni, így gyakran vét a házirend ellen. A viselkedési szabályokat csak úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá. Gyenge munkaerkölcsű, órai munkákon sokszor figyelmeztetni kell, de van benne készség hibái belátására, azok kijavítására. Nem kezdeményez. Az osztály munkájában csak vonakodva vesz részt. Rendszeretete ingadozó. Társaival, felnőttekkel szembeni viselkedése kifogásolható. Véleménye elhamarkodott. Önfegyelme gyenge. Sérelmeit olykor önbíráskodással oldja meg.
Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskola házirendjét. Munkaerkölcse rossz, romboló hatású. Szándékosan árt a közösségnek. Nincs vagy gyenge a felelősségérzete. Saját hibáit nem ismeri el. Az órákat szándékosan közbeszólásaival zavarja. Viselkedésével másokat megbotránkoztat. Nevelőivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, társaival durva. Szereti, ha társai félnek tőle. Beszéde trágár. Előfordul, hogy öltözékét, ápoltságát is kifogásolni kell. Igazolatlan mulasztása, fegyelmi büntetése van.
 

4.3.2. A szorgalom értékelése

4.3.2.1. A szorgalom értékelésének szempontjai

A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyulást, a kötelességtudatot, a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát. Alapvető megítélési szempontok a következők:

§  a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya,

§  a szociális-kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény viszonya,

§ a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkába,

§  tanítási órákra való felkészülés, órákon való aktivitás, önálló feladatok vállalása,

§  az elvégzett tanórán kívüli tanulmányi tevékenység, versenyeken való részvétel,

§ az ismeretek önálló alkalmazására való hajlandóság

§ mások segítésére való készség a tanulmányi munkába.

4.3.2.2. A szorgalom értékelésének formái

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

 

Példás: az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen, pontosan, megbízhatóan teljesíti. Teljesítményei képességeivel összhangban vannak, vagy azokat  meg is haladják, a követelményeknek igyekszik maradéktalanul megfelelni. A tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik. Tanulmányi eredményeit megtartja vagy javítja. Felszerelése hiánytalan és kifogástalan. Munkafegyelme példamutató. Ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét.
Jó: tanulmányi munkája egyenletes, kötelezettségeinek eleget tesz. Képességeihez mérten általában szorgalmas, de néhány területen még fejlődnie kell. Tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz, de irányítást igényel. Munkafegyelme jó, felszerelése általában hiánytalan. Tanulmányi eredményét megtartja. Házi feladatait rendszeresen elvégzi, Iskolai rendezvényeken, tanórán kívüli programokon szívesen részt vesz.
Változó: Nem képes követelményeket folyamatosan teljesíteni. Munkájában, feladatvégzésében felületes, azokat figyelmeztetés után végzi el. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos. Órákon felszólításra dolgozik, egyébként passzív. Képessége alatti teljesítményt nyújt. Figyelmetlen, pontatlan, nem kitartó. Munkafegyelme kifogásolható. Tanórán kívüli programokon szívesen vesz részt.
Hanyag: Nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, sokszor nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Teljesítménye nagyon elmarad képességei mögött. Tanulmányi és egyéb munkáiban megbízhatatlan, kötelességmulasztó. Felszerelése gyakran hiányos, házi feladatait nem készíti el. A tanórai munkában érdektelen, nem dolgozik együtt az osztállyal. Füzeteinek, írásbeli munkáinak, munkadarabjainak külalakja nem elfogadható. Pontosságra nem törekszik. Félévek végén elégtelen osztályzatot kapott több tantárgyból.
 

4.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai

4.4.1. Formái

  • diagnosztizáló felmérés év elején a szakmai munkaközösség döntése alapján, az igazgató döntése alapján, vagy országos felmérés miatt, az éves munkatervben elfogadottak alapján,
  • tanítási egység lezárásaként, az adott témakört elvégezve: témazáró dolgozat,
  • néhány óra anyagából írásbeli felelet,
  • röpdolgozat,
  • felmérő dolgozat a szaktanár döntése alapján,
  • írásbeli teszt,
  • házi dolgozat,
  • szódolgozat,
  • javító dolgozat.

 

4.4.2. Rendje és korlátai

·         A témazáró dolgozatokat a tanítási egység végén, előre, 1 héttel korábban bejelentve íratjuk. Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Szándékát a szaktanár az osztályban tanító többi szaktanárral egyezteti.

·         Kisebb dolgozatokat a tanító, a szaktanár bejelentés nélkül, illetve belátása szerint írat.

·         A dolgozatok kijavítási határideje legfeljebb 2 hét.

·         A dolgozatok kijavítását követően a szaktanár értékeli a tanulók munkáját, szükség esetén megbeszélik a gyakoribb problémákat.

·         A javító dolgozatok lehetőségeit a pedagógus az év elején tisztázza, amikor ismerteti követelményrendszerét.

·         A témazáró dolgozatokról a tanuló igénye esetén fénymásolat készíthető, amelyet haza vihet, a dolgozatokat egyébként a szaktanár őrzi a tanév utolsó napjáig. Fogadó órákon, szülői értekezleteken a szaktanár a szülők érdeklődésére megmutatja a tanulók témazáró dolgozatait és megbeszélik az esetleges kérdéseket.

 

4.5. Az iskolai jutalmazás formái

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

          példamutató magatartást tanúsít,

          folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el,

          az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

          vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

           vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolában –tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

         szaktanári dicséret,

         osztályfőnöki dicséret,

         igazgatói dicséret,

         nevelőtestületi dicséret.

 

szaktanári dicséret

kiváló teljesítményért (pl. versenyen való sikeres részvétel) vagy folyamatosan végzett kiemelkedő tanulmányi munkáért

osztályfőnöki dicséret

kiemelkedő közösségi munkáért osztály- vagy iskolai szinten

igazgatói dicséret

jelentős iskolai rendezvényen nyújtott kiemelkedő teljesítményért (pl. szereplés, megyei vagy országos versenyeredmény)

nevelőtestületi dicséret

többéves kiemelkedő közösségi munkáért vagy országos verseny döntőjébe kerülésért adható.

 

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért vagy általánosan kiemelkedő tanulmányi munkáért (kitűnő) dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

Az a végzős tanuló, aki tanulmányai során kimagasló tanulmányi eredményt mutatott fel, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepségen vehet át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, osztályfőnöki dicséretben és jutalomkönyvben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

         

4.6. Az iskolai büntetés formái

Azt a tanulót, aki

            tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

            vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

            vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben kell részesíteni.

 Az iskolai büntetések formái:

            szaktanári figyelmeztetés,

            osztályfőnöki figyelmeztetés,

            osztályfőnöki intés,

            osztályfőnöki megrovás,

            igazgatói figyelmeztetés,

            igazgatói intés,

            igazgatói megrovás,

            tantestületi figyelmeztetés,

            tantestületi intés,

            tantestületi megrovás.

 

szaktanári

figyelmeztetés

Pl. fegyelmezetlenség, tanóra zavarása, a házi feladat vagy a felszerelés sorozatos hiánya esetén, stb.

2 szaktanári figyelmeztetés után a harmadik esetben osztályfőnöki figyelmeztetés adható.

Az alábbi fegyelmező intézkedések az elkövetett vétségek, mulasztások súlyának megfelelően, a fokozatosság elvét betartva alkalmazhatók.

osztályfőnöki

figyelmeztetés

fokozatosság elve

 

 

intés

késések

 

 

megrovás

 

 

igazgatói

figyelmeztetés

igazolatlan óra

 

 

intés

kötelességmulasztás

 

 

megrovás

súlyos kötelességszegés

 

tantestületi

figyelmeztetés

 

 

 

intés

 

 

 

megrovás

 

 

 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

          az agresszió, verekedés, mások bántalmazása;

          a szándékos károkozás;

          az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.

Az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása azonnal igazgatói szintű fegyelmező intézkedést von maga után.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt a hatályos törvény alapján.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

 

 

 

5. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA

 

5.1. A házi feladat jelentősége, rendeltetése

·         a rendszeres tanulás feltétele,

·         a tanuló tananyagban való előmenetelének alapvető feltételei: az aktív órai jelenlét, kiegészülve az otthon végzett felkészüléssel (pl. házi feladat elkészítése),

·         a tananyag begyakorlása – pl. nyelvek estén, vagy matematikánál, fizikánál, stb. – nem képzelhető el írásbeli házi feladatok elkészítése nélkül,

·         az ismeretanyag bevésése, rögzítése,

·         az önálló tanulás „megtanulása”, önállóságra nevelés.

 

5.2. Célja

·       alkalmazni képes tudás elérése,

·           fegyelmezett munkára nevelés,

·           gondolkodás fejlesztése.

 

5.3. Az otthoni feladatok meghatározásának elvei

·         Segítsék elő a megértést, a begyakorlást, a bevésést.

·         Nagyobb feladatra hosszabb határidő.

·         Az otthoni feladat az ismert anyagra kell, hogy vonatkozzon.

·         Szünidőre annyi házi feladatot adunk, amennyit az egyik óráról a másikra egyébként is adnánk.

·         A tehetségesebb, igyekvőbb tanulókat szorgalmi feladatokkal ösztönözzük.

·         Hiányzás esetén a tanuló osztálytársaitól megkérdezve köteles házi feladatot készíteni.

·         A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességeinek, alkalmazzuk a differenciált házi feladatot.

·         A tanulók következő napra való felkészülése 60-120 percnél több időt ne vegyen igénybe.

·         A házi feladatot az órán a tanár vezetésével az osztály megbeszéli, javítja.

 

 

 

6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

 

A tanulók fizikai állapotának mérésében az Oktatási Minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című kiadványt használjuk.

A kiadvány alapján a következő módszereket alkalmazzuk a tanulók fizikai állapotának méréséhez:

  • COOPER- teszt: hosszútávfutó és állóképesség mérése,
  • helyből távolugrás: lábizom gyorserő mérése,
  • hasonfekvésből felülés: csípőizomzat, hasizmok,
  • hasonfekvésből törzsemelés: hátizmok erejének méréséhez,
  • fekvőtámaszban karhajlítás: nyújtás a vállöv és karizom erejének mérésére.

 

Ezen felmérések a mindennapi tevékenység során leginkább igénybevett izmok, izomcsoportok erejének, erő-állóképességének mérésére szolgálnak, ezen kívül a tananyagban tanított sportágak elsajátítási szintjét mérjük különböző sportág-specifikus gyakorlatokkal.

 

A testnevelés feladata a tanulók fizikai képességeinek (koordinációs és kondícionális) általánosan, sokoldalúan és speciálisan történő fejlesztése. Sportági ismeretek átadása, a mozgásos életvitelhez szükséges igényszint kialakítása.  Az egészséges életmódhoz, sportoláshoz kapcsolódó pozitív életszemlélet átadása. Mentális képességek fejlesztése, úgy, mint akaraterő, kitartás, tisztelet a többi ember felé, csapatszellem, becsületesség és felelősségérzet.                                           

 

7. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

·         Iskolánk a kókai állandó lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező tanulók felvételét az osztály létszámhatárokig biztosítja. A létszámhatárok túllépéséhez fenntartói engedély szükséges.

·         Beiratkozás előtt írásban tájékoztatjuk a szülőket a helyi tantervben a tananyag elsajátítására beépített szabadon választott tantárgyakról.

·         Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévet május 31. napjáig betöltse. (Szülői kérésre az a gyermek is felvehető, aki december 31. napjáig tölti be a 6. életévet.)

Az iskola kislétszámú első osztályába a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján, a szülő beleegyezésével kerül a gyermek beiskolázásra.

·         Az 1. évfolyamra történő beiratkozáskor be kell bemutatni:

                 - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

                 - a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját,

                 - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt,

                 - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét,

                 - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,

                 - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

·         A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

                 - a tanuló anyakönyvi kivonatát,

                 - a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját,

                 - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

                 - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot,

                 - az esetleges szakvéleményeket,

                 - kedvezmények igénybevételére feljogosító igazolásokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA

 

1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Ø  Az iskola első ízben 1998. szeptember 1. napjától szervezte meg nevelő és oktató munkáját pedagógiai program alapján.

Ø  Ezen pedagógiai program 2004. szeptember 1-jén lépett életbe. A pedagógiai program egyes pontjai az oktatási törvénnyel összhangban, folyamatosan kerülnek bevezetésre.

Ø  A pedagógiai program módosítása az oktatási törvény módosítása miatt a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó változások, részben pedig a modulok tantárgyakba való beillesztése a 2007-08. tanévtől vált indokolttá.

Ø  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig szól.

 

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

Ø  A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

Ø  A nevelőtestület felkéri a szülői szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább 4 évente (2008-ban, 2012-ben) véleményezze.

Ø  Igény esetén a pedagógiai program bármely tanév végén módosítható.

 

3.  A pedagógiai program módosítása

Ø  A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

                                        - az iskola igazgatója,

                                        - a nevelőtestület bármely tagja,

                                        - a nevelők szakmai munkaközösségei,

                                        - a szülői munkaközösség,

                                        - az iskola fenntartója,

                                        - a törvényi előírás.

Ø  A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezetnek javasolhatják.

Ø  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Ø  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

 

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Ø  Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 

Ø  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola fenntartójánál,

- az iskola igazgatójánál,

- az iskola nevelői szobájában,

- az iskola honlapján,

- a községi könyvtárban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diák-önkormányzat 2007. szeptember 17-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Az elfogadás tényét a diák-önkormányzat képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Kóka, 2007. szeptember 17.                        

                                                    

………………………………………………......                          ……………………………………………….

         DÖK-vezető pedagógus                                             DÖK-titkár

 

 

 

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség vezetősége 2007. szeptember 17-i ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

 

Az elfogadás tényét a szülői munkaközösség képviselői aláírásukkal tanúsítják.

Kóka, 2007. szeptember 17.

                                                                   ……………………………………………….

                                                                                 SZMK-elnök

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2007. szeptember 18-i ülésén elfogadta.

 

Kóka, 2007. szeptember 18.

 

 

                                                                 ................................................

                                                                                       igazgató

 

 

 

 

 

 

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját Kóka Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2007. október 9–i ülésén a 165/2007. (X.9.) sz. testületi határozatával jóváhagyta.

                                                                                          

 

Kóka, 2007. október 09.

 

 

 

 

…………………………………………………………..              …………………………………………………….

                     jegyző                                                    polgármester